New Horizons- Pluto

New Horizons

A Pluto 2006. augusztus 26-ig a Naprendszer kilencedik, egyben legkisebb bolygójának számított. Ezt követően viszont a Nemzetközi Csillagászati Unió bolygó-meghatározása szerint törpebolygónak tekintjük. Kiderült ugyanis, hogy a Kuiper-övben nála nagyobb objektumok is keringenek, így az Eris után a Pluto a második legnagyobb törpebolygónk.

Plútó mérete

A Naptól mért hatalmas távolsága (aphéliumban 7,3 milliárd km, perihélium 4,4 milliárd km), és apró mérete (1185 km-es sugara a földének 19%-a) miatt még a Hubble űrtávcső is csak homályos képeket tudott készíteni róla.

Pluto, készítette a Hubble űrteleszkóp

A New Horizons amerikai űrszonda küldetése volt tehát, hogy elérje és feltérképezze a Plutot és holdjait, majd tovább haladva a Kuiper-öv néhány objektumát is megvizsgálja. Mindezt még akkorra tervezték, amíg nem fagyott a Pluto légköre. 1989-ben volt Nap közelben, azóta eliptikus pályája miatt folyamatosan távolodik, és csak 2247-ben lesz újra nap közelben.

2006. január 19-én indították el a szondát az Atlas-5 hordozórakéta fedélzetén. Útja során a szonda hibernált állapotban haladt, de rendszeresen futtattak rajta teszteket, ellenőrízték a műszerek állapotát.

Atlas-5

A Jupitert 2007. február 28-án közelítette meg, kihasználva a gravitációt, egy hintamanőverrel haladt tovább.

Jupiter

2015. január 15-én kezdte meg a Pluto rendszer megfigyelését, majd 2015. július 14-én haladt el a Pluto mellett, folytatva útját a Kuiper-övben.

Az űrszonda rengeteg adatot, képet küld a Földre, de a hatalmas távolság miatt az adatok lassan érnek ide, egy 2,1 méter átmérőjű parabolaantenna felel a rádiójelek továbbításáért.

Pluto

Charon

New Horizons útja

Forrás: Wikipédia-Pluto  Wikipédia-New Horizons

A korábbi Magellan űrszonda mellett most egy kis 1:25 méretű New Horizons is lebeg a nappalinkban, a modell összállítása Talabér Gergely munkája.

Magellan űrszonda - Vénusz

1989. május 4-én a NASA Kennedy Űrközpontjából felszállt az Atlantis űrsikló, fedélzetén a Magellan űrszondával. (Ferdinánd Magellánról, a tizenharmadik századi felfedezőről kapta a nevét.) Ez volt az első szonda, melyet a Space Shuttle űrrepülőgép rendszerről indítottak. A szonda hat órával a felszállás után ki is lépett az űrkomp rakteréből, majd a rakétamotorok a megfelelő irányba állították. 

Magellan űrszonda

Úticélja a Vénusz, melyet 15 hónap múlva, 1990. augusztus 10-én ért el. A szonda bolygó körüli pályára állt, egy elliptikus pályára, így a bolygóhoz legközelebbi ponton 294 km-re, legtávolabbi pontján 8543 km-re közelítette a felszínt.

A Magellan a Vénusz csaknem teljes felszínét feltérképezte. A kibocsájtott mikrohullámú impulzusok kis szögben érték a felszínt, majd a visszaverődő visszahangot összegyűjtötte. Az első nyolc hónapos cikkus alatt sikerűlt a felszín 84%-át feltérképezni, majd a képrögzítés szögét megváltoztatva a Földre küldött adatokból lehetségessé vált háromdimenziós térképet alkotni.  A harmadik nyolc hónapos ciklus végére a felszín 98 %-át ismertük meg.

Ezt követően a Vénusz gravitációját vizsgálta a szonda, a hajtóműveket lecsatolták, így alacsonyabb lett a röppálya, a szonda súrolta az atmoszférát.  Ez a súrlódás tovább lassította az űreszközt, és bár folytatódott az adatgyűjtés, a szonda tovább sűllyedt. 1994. október 11-én földi utasításra csökkent a pályamagasság, a szonda belépett a Vénusz légterébe, két nap múlva elégett a sűrű légtérben.

A Magellan tervezésekor a mérnökök igyekeztek minél költségtakarékosabbak lenni, ezért az űrszondát szinte teljes egészében korábbi űrmissziók tartalék alkatrészeiből rakták össze. A radarantenna például a Voyager küldetésen tesztelt maradékdarab, a fedélzeti számítógép pedig a Galileo küldetés pótalkatrésze.

Magellan összeszerelése

Egy Magellan űrszonda mostantól a mi szobánkat is díszíti. Ez a kis 1:48 méretű modell Talabér Gergely precíz munkája. A kis papír alkatrészeket összeragasztva született meg a mini űrszonda. És hogy esett a választás erre az űrszondára? Kedvenc bolygóm az Esthajnal csillag, így egyértelmű volt a választás.