Mars: Spirit

A Spirit (MER-A) az amerikai Mars Exploration Rover program első robotja. A NASA 2003. június 10-én küldte fel, majd egy hónap múlva követte az ikertestvére, az Opportunity (MER-B).

A Föld és a Mars 26 havonként kerül egymáshoz annyira közel, hogy el lehetett indítani a szondákat, 1 hónapos ablak volt mindkét rover indítására.

Mindkét rover célja a Mars felszínének kémiai és fizikai vizsgálata volt, abból a szempontból, hogy a talaj tartalmazott-e valaha vizet, illetve megjelenhetett-e az élet valamilyen formája.
Olyan leszállóhelyeket választottak ki, ahol a felvételek alapján hajdani felszíni víz nyomát sejtették.

A Spirit 2004. január 4-én érkezett meg a Marsra. A landolás 6 percig tartott, ami rövidebb idö, mint amennyi idő alatt a rádiójel elérné a Földet. Így a landolás előre beprogramozottan zajlott. A légkörbe érés után, 2 perccel felszíntérés előtt nyílt ki az ejtőernyő, majd 6 másodperccel érkezés előtt felfúvódtak a légzsákok. A rover 1 km-en keresztül pattogott, majd megállt a Guszev-kráterben.
Így 6,5 fél év elteltével ismét ember alkotta szerkezet érkezett a Marsra (1997. július 4 Mars Pathfinder).

A rovereket 90 marsi napos (sol) élettartamra tervezték, mivel a napelemekre rárakódó por miatt csak ennyi ideig juthatott elég energiához. Ám nem számoltak a Mars légköri aktivitásával, ami folyamatosan megtisztította a napelemeket.

Mindkét rover talált bizonyítékot valamikori víz jelenlétére a Marson.

A Spirit 2010. március 22-ig tudott adatokat továbbítani a Földre, ekkor szakadt meg vele a kapcsolat. 2011. május 24-én nyilvánították befejezettnek a küldetését. Küldetése végéig 7730,5 méteres távolságot tett meg.

Mars: Opportunity

A NASA 2003. július 3-án indította útjára az Opportunity-t (MER-B) és 2004. Január 25-én landolt a Marson. Az Opportunity 3 héttel ikertestvére, a Spirit után érkezett meg a vörös bolygóra, a Meridiani Planumra.

Az első kép

A tervek szerint 90 marsi napot (sol) kellett működnie, mely alatt 1100 méteres távolságot tett volna meg. A kis rover ezt 60-szorosan teljesítette túl.
A rover 15 éven át dolgozott egyedül a messzi bolygón, rengeteget tanultunk a kis felfedező által.

Opportunity a Perceverance völgy nyugati szélén áll, mintegy 22 km-re a landolás helyétől, 45,16 km távolságot tett meg idáig.

A NASA 2019. február 13. óta tekinti hivatalosan is lezártnak az Opportunity küldetését, miután hónapokon át próbálták felébreszteni, de a több, mint 1000 hívás egyikére sem reagált a rover. A kapcsolat 2018 június 10-én szakadt meg, amikor is a Marson az egész bolygón végigsöprő porvihar elérte a rovert, így a napelemeket nem tudta használni.

Utolsó üzenete egyben búcsú is a Földtől: "Az akkumulátorom lemerülőben és már sötétedik".

‘My battery is running low and it’s getting dark’ 

A marsjáró először talált rá bizonyítékot, hogy valaha meleg volt a Marson, és a víz folyékony halmazállapotban volt jelen.

Lawrence Krauss elméleti fizikus tweet üzenetében említi az elmés összehasonlítást, mi szerint mindez a felfedezés nem sokkal került többe, mint olyan filmet készíteni, ami a Marsra juttatta Matt Damont.

Az utolsó képekből készített panorámakép.

2019. február 15

Mars 2020 Rover

A NASA 2020 júliusában új rovert fog indítani a Marsra. 

A Mars rovernek még nem adtak nevet, az amerikai diákoknak november 1-ig volt lehetőségük elnevezni. nasa-invites-students-to-name-next-mars-rover

Az én ötletem Proximity lett volna: a szó szinoníma a kapcsolat (contact) szóval, közel lenni térben és időben. Számomra elég erős találó név lenne ez egy Mars rover részére, ami összeköt minket a Marssal, újfent szinte kézzel fogható közelségbe hozza az emberiség számára a bolygót. 

Akár az elődei (Spirit, Opportunity és Curiosity).

send-your-name/mars2020/

A regisztráció lezárult, de lehetőség volt rá, hogy nevünket a Mars 2020 Roverrel elküldjük. 10.932.295 nevet regisztráltak összesen. Ebből négy a miénk.

A Mars 2020 Rover felépítése

Landolás technikája

Várjuk az indulást. Az indulás várható időpontja 2020. július 17 és augusztus 5 közöttre tehető.

50 éve történt: Holdraszállás

1969. július 20.

A Holdraszállás eseményei pontokban:

Az Apollo–11 1969. július 16-án 13:32:00 UTC-kor indult a floridai Kennedy Űrközpontból.

A Hold körüli pályára állást július 19-én kezdte meg. 

A Sas (Eagle) hívójelű holdkomp Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnal a fedélzetén 1969. július 20-án 20:17:40 UTC-kor szállt le a Nyugalom Tengerén (Mare Tranquillitatis). 

“Houston, itt a Nyugalom Tengere Támaszpont. A Sas leszállt”. 

1969. július 21-én 02:16 UTC-kor elsőként Armstrong lépett a Hold felszínére, majd kb. 15 perc múlva Aldrin is követte. Több, mint kétórás holdsétát tettek.

"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek"

A holdkomp kb. 21,5 órás holdfelszíni tartózkodás után indult vissza a Hold körül keringő parancsnoki modulhoz, ahol Michael Collins várta őket. 

Az Apollo–11 visszaindult a Föld felé, és július 24-én 16:50:35 UTC-kor leszállt a Csendes-óceánra.

Az Apollo–11 űrhajósai a történelmi küldetés előtt. A képen balról jobbra: Neil Alden Armstrong (1930–2012) parancsnok, Michael Collins (sz. 1930), a parancsoki modul pilótája és Edwin Eugene “Buzz” Aldrin (sz. 1930) a holdkomp pilótája, tehát mindhárman 39 évesek voltak a holdutazáskor (NASA).

Az Apollo–11 űrhajósai tiszteletére elnevezett holdkráterek a leszállóhely közelében, az Armstrong, Aldrin és Collins kráterek. Az egymáshoz közeli két, csaknem egyforma kráter a Sabine és Ritter. A képen észak lefelé van. A felvételt 2008. február 12-én készítette Ladányi Tamás a veszprémi Castor Csillagvizsgálóból, 25 cm-es Cassegrain-távcsővel és ATK 1 HS webkamerával (MCSE “A hét csillagászati képe” rovat, 2009. július 20., 2009, 30. hét).

Az Apollo–11 leszállóhelye a NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) Hold körül keringő űrszondája LROC NAC nagy felbontású kamerájával készített felvételén. A képen az “Eagle” (Sas) holdkomp leszálló, a Holdon maradt talpazata, valamint a lézertükör (LRRR) és a holdrengéseket regisztráló (PSE) műszerek is láthatók. A közeli “Little West” és távolabbi, nagyobb, “West” kráterek is kitűnően azonosítják a területet. Észak fent, a távolságskálát (200 méter) fehér csík mutatja (NASA LRO, SESE/ASU).

Az Apollo–11 leszállóhelye és az űrhajósok által megtett felfedező utak a Hold felszínén. A holdkomp (LM) a “Little West” és a “Double” kráterek között érte el a holdfelszínt. Az elhelyezett televíziós kamera (TV) és tudományos eszközök (SWC, ALSCC), valamint az amerikai zászló (FLAG) helye is jelölve van. Észak felfelé van, a távolságskála (20 méter) a kép jobb alsó sarkában van feltüntetve (NASA).

Forrás: www.csillagaszat.hu