2014. augusztus 18., hétfő

Vénusz - Jupiter együttállás

A Földről nézve augusztus 18-án, hétfőn  hajnalban került legközelebb egymáshoz a Naprendszer két legfényesebb bolygója. A Vénusz és a Jupiter a hajnali órákban, 4 óra után a keleti égbolton lesz látható. Fél 6-kor kel a Nap, így eddig élvezhető a látvány.
Ez a fényes jelenség az elkövetkező napokban is látható lesz, de a két bolygó egyre távolodik egymástól. 
Jupiter, Vénusz, Hold

2014. augusztus 15., péntek

Androméda - Andromeda

Felirat hozzáadása

A csillagkép legfényesebb csillaga az Alfa (α) Andromedae Alpheratz egyben a Pegazus csillagkép egyik csillagának is tekinthető. A Pegazustól legtávolabb lévő Gamma Andromedae, az Almaak híres kettős csillag, egy narancs - kék páros.
A csillagkép közepén található az Androméda-galaxis. Nagyon távol, 2,5 millió fényévre található tőlünk, így ez az objektum számít a legtávolabbinak, amit még szabad szemmel is láthatunk, de kisebb távcsővel mégjobban szemügyre vehetjük. Ebben a halmazban mintegy 40 galaxis található. Elliptikusnak látjuk, mert hozzánk képest bizonyos fokban döntött.
Két oldalról közrefogja két másik galaxis, M110 és M32.

Mítoszok és legendák

Az egyik leghíresebb görög mítosz szerint Andromédát kiláncolták egy sziklához, hogy vezekeljen anyja, Kassziopeia királynő hiúságáért. A királynő magára haragította Pisszeidont, a tenger istenét, mivel azzal dicsekedett, hogy ő még a nimfáknál is szebb. Posszeidon egy tengeri szörnyet szabadított a királyságra. Egy jóslat szerint csak lányuk feláldozásával szabadulhattak meg a szörnytől, a királyi pár vállalta ezt az áldozatot. Már éppen elnyelte volna a tengeri szörnyeteg - melyet az égen a Cet csillagképen láthatunk -, amikor Perzeusz, a hős megjelent, elbűvölte Androméda szépsége, legyőzte a szörnyet, megmentette a lányt, elnyerte Androméda kezét.

Hogyan találom meg

Az Androméda az októberi-novemberi estéken jár legmagasabban az északi égbolton, délen is látható a 37. szélességi fokig.

Rövidítés: And
Legjobb időszak: Október-november
Legfényesebb csillaga:
Alfa (α) Andromedae Alpheratz 2,1
Béta (β) Andromedae Mirach 2,1
Méret rang: 19
Elhelyezkedés: Észak-közép

Szomszédos csillagképek: Kassziopeia, Gyík, Pegazus, Háromszög, Halak, Perzeusz

Androméda térkép
Forrás

Star Chart-Mérleg

2014. augusztus 13., szerda

Pegazus - Pegasus

Pegazus
A Pegazus csillagkép négy csillagból álló trapézát könnyű felismerni az égen. Ezek közül az egyik csillag, az Alpheratz egyaránt tartozik az Androméda csillagképhez is, neve így lehet Alfa (α) Andromedae és Delta (δ) Pegasi is.

A négyszög Alfa (α) Pegasi sarkából indul egy csillagsor, amelynek vonala a ló nyakát és fejét ábrázolja, a Scheat Béta (β) Pegazi-ból pedig két csillagsor ábrázolja a ló két mellső lábát. Ez utóbbi egy vörös óriás.
A ló fejénél található egy gömbhalmaz, M15 mely 33000 fényévnyire van tőlünk.

Mítoszok és legendák

Poszeidón, a tengerek és a lovak istene együtt hált a Gorgó Meduszával, sajnálatos módon éppen Athéné istennő templomában, aki felháborodásában szörnyeteggé változtatta Meduszát. Haja helyén kígyók lógtak, agyara lett, és tekintetével kővé tudta változtatni az embereket. Pegazus akkor született meg, mikor Perszeusz levágta Madusza fejét. A szárnyas ló a Helikón hegyén élt a múzsákkal, majd Bellerophón hátasa lett. A hős elbizakodottságában fel akart repülni Pegazus hátán az Olümposzra, de Zeusz bögölyt küldött a lóra, aki ettől megvadult, és levetette hátáról Bellerophónt. A lovább repült, és az Olümposzon az istenek segítője lett, ő szállította Zeusz villámait.
Egy másik mítosz szerint Perzeusz Posszeidón hátán érkezett Androméda megmentésére.

Pegazus története

Hogyan találom meg

A Pegazus az októberi és novemberi estéken jár legmagasabban. Az északi féltekéről jól látható, de a déli féltekén az 50. szélességi foktól már csak egy része. 

Rövidítés: Peg
Legjobb időszak: október-november
Legfényesebb csillagok:
Scheat (β) 2,4
Enif (ε) 2,4
Méret rang: 7
Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Androméda, Gyík, Hattyú, Kis Róka, Delfin, Csikó, Vízöntő, Halak

Pegazus térkép
Forrás

Star Chart-Mérleg

2014. augusztus 12., kedd

Orion - a vadász

Orion
Az Orion csillagkép körül számos fényes köd található, melyekben csillagok, csillagrendszerek születnek. Legjelesebb az M42-es, Nagy Orion-köd, az Orion öve alatt, 1500 fényévnyire innen. Alatta egy Trapéz nevű csoport, ami négy fiatal csillagból áll, melyek egymás körül keringenek.

Fényes csillagok a csillagképben:
A Betelgeuse (α) az Orion jobb vállát alkotja, ő egy öregedő vörös óriás, mintegy 400 fényévnyire a Földtől. Olyan nagy, hogy ha a mi Napunk helyében lenne, túlérne a Mars pályáján.
Az ég egyik legfényesebb csillaga a Rigel (β), egy kékesfehér fiatal csillag, a mi Napunknál 17-szer nagyobb tömegű, így hatalmas energiát képes sugározni. Sokkal fényesebb, mint a vörös társa, hiába van kétszer olyan messze tőlünk, mégis ez a csillag az Orion térdénél látszik fényesebbnek. 

Mítoszok és legendák

Az Orion csillagkép egy görög vadász ábrázol, őt minden irányból álltok veszik körül, egy vadász jelentet láthatunk. Vele szemben a támadó Bika, mögötte kutyái, Kis Kutya és Nagy Kutya, lábánál pedig egy Nyúl. A vadász azzal kérkedett, hogy bármilyen állatot le tud győzni, mégis egy kicsi Skorpió szúrásától esett el. Ezt a csillagképet az ég átellenes pontján láthatjuk.
A Vadász és az állatok

Hogyan találom meg

Ha az Orion csillagképet szeretnénk megtalálni, az északi féltekén egyenesen déli irányba kell keresnünk. Az év elején, január februárban a leglátványosabb, de az év előrehaladtával szürkületkor lenne látható. Mivel az égi egyenlítőn található, mindkét féltekéről látható.

Rövidítése: Ori
Legjobb évszak: tél, kora este
Legfényesebb csillagok:
Rigel (β) 0,2
Betelgeuse (α) 0,5
Bellatrix (γ) 1,6
Méret rang: 26
Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Ikrek, Bika, Eridanus, Nyúl, Egyszarvú

Orion térkép

Forrás

Star Chart-Mérleg

2014. augusztus 10., vasárnap

Majdnem Telihold

A Holdnaptár szerint augusztus 10-én, vagyis ma este lesz Telihold, ráadásul a mostani állapotra  a bulvársajtó a "szuperhold" kifejezést is használja (cáfolata cikk). Ha nincs is Szuperhold, abban megegyezhetünk, hogy minden Telihold lenyűgöző.
Nekünk tegnap este volt lehetőségünk nézelődni, de nem volt kevésbé látványos a kép, ami minket fogadott.

A Hold ragyogott, az okulárba nézve szinte vakított. Nem is lehetett sokáig figyelni, el kellett fordítani a tekintetünket, kicsit pihentetni a szemünket. Amatőrként fel is merült bennem, hogy szabad ezt egyáltalán, védő felszerelés nélkül a Teliholdba nézni? Persze, csak a Nap fénye károsítaná a szemünket, arra az esetre kellene szűrőt szerelni a távcső lencséjére.

A Hold 1/500-as záridővel fotózva

Mivel egy nappal a Telihold előtt járjunk, bal oldalán még gondolatban látszott egy keskeny fekete sáv. Most is látszottak a Hold felszínére jellemző kráterek, "tengerek", de mindez nem volt annyira kivehető, mint a negyedik negyed idején. A ragyogó fényessége miatt szinte egynemű síkságnak tűnt a felszín,  nem volt érzékelhető a kráterek mélysége. Így is nagyon tetszett, de más szempontból.

Mizser Attila: Amatőrcsillagászok kézikönyvében olvastam, hogy nem a Telihold ideje a legjobb alkalom az eget fürkészni, és teljesen igaza volt. A csillagok csak derengtek, sejteni lehetett csak, hol melyik csillagkép lehet. 
Este 22:00 óra után is csak szürkületnek tűnt a sötétség
A Hattyú lett volna a kiszemelt cél, milyenek lehetnek a kettőscsillagai, mit látnánk. Ez a távcsöves vizsgálat marad következő alkalomra. Azért a Lant Vega csillagát szemügyre vettük. Nagyon esetlen módon, de sikerült a távcsövet ráirányítani.  A 10 mm-es okulárunk kicsi volt ehhez a célhoz, látszott ugyaz ez a fényes csillag, egy szivárványszínű gömböt láttam, mint a közelmúltban a Vénusz esetében. Lehet, szükségünk lesz egy még kisebb kukucskálóra.

Ennek kapcsán sikerült ráéreznünk a távcső ekvatoriális mechanikájának működésére.
A lényege, hogy az állvány közvetlen tetején lévő rektatengelyt 47 fokra állítjuk (a tartózkodási helyünknek megfelelő földrajzi szélességi fok), majd a távcső tengelyét a Sarkcsillagra (90 fok). E tengely körül haladnak a csillagok, így, ha magát a távcsövet beállítjuk a látni kívánt csillag helyére, csupán finom mozgatással követhetjük a csillagunkat az égi útvonalán. Persze, ezt a feladatot egy óragéppel még hatékonyabbá tehetjük, de mi még csak kézi állítással ügyeskedünk.

Következhet egy Újholdas csillagvizsgálódás.




2014. augusztus 6., szerda

Kassziopeia - Cassiopeia

Cassiopeia
Az északi félteke egyik legkönnyebben felismerhető csillagképe egy nagy W vagy M betűt formáz, ő a Cassiopeia. Harmonikaformáját alkotó öt csillag szabad szemmel is jól megtalálható. 
Az ég legerősebb rádiósugárzást kibocsájtó objektuma, amely egy csillag maradványa. A csillag 1660 körül robbant fel forró gázokat bocsájtva szupernóvaként ki magából.
Cassiopeia
A csillagkép több csillaghalmazt is tartalmaz.

A Shedir csillag közelében található egy kettőscsillag, az Éta Cassiopeiae. A két csillag kevesebb, mint 500 év alatt kerülik meg egymást, egyikük citromságra, másik vöröses színű.

Mítoszok és legendák

A hiú Cassiopeia királynő azt merte állítani, hogy szebb, mint a tengeri nimfák. Posszeidón, a tenger istene erre egy szörnyeteget küldött férje, az aithiopiai Kefeusz király birodalmára. Csak úgy tudták megmenteni országukat, ha lányukat Andromédát feláldozzák a szörnyetegnek. Egy sziklához láncolták, de a hős Perzeusz megmentette a lányt, legyőzte a szörnyet.

Hogy találom meg

Az északi félteke 40. szélességi fokától északra egész évben látható.

Rövidítés: Cas
Legjobb évszak: tél (késő este)
Legfényesebb csillagok: Shedir α 2,2
                                       Gamma γ 2,2
Méret rang: 25
Elhelyezkedés: északi pólus környékén

Szomszédos csillagképek: Zsiráf, Cepheus, Gyík, Androméda, Perzeusz

Cassiopeia térkép

Forrás

Star Chart-Mérleg

Hold-Szaturnusz fedés

Hold eltakarja a Szaturnuszt
Hétfőn egy látványos csillagászati eseménynek lehettünk volna szemtanúi. A félhold mögött átvonult a Szaturnusz. Közelített, eltűnt a Hold mögött, majd újból feltűnt annak túloldalán.
cikk szerint nem számít ritkaságnak ez az esemény, a mostani egyike volt a csak az idén látható 13 Hold-Szaturnusz fedésnek.
Leglátványosabb a déli féltekén volt, az ausztrál csillagászok készítették a legjobb képeket.

2014. augusztus 5., kedd

Nagy Nyári Háromszög

Nagy Nyári Háromszög
A Nagy Nyári Háromszög csillagalakzat az északi féltekén figyelhető meg, három csillagkép legfényesebb csillaga alkotja: A Hattyú csillagképből a Deneb, a Lant csillagképből a Vega, és a Sas csillagképből az Altair.
1920-ban Oswald Thomas osztrák csillagász nevezte el, de külön jellemzéssel nem rendelkezik.

Ez az alakzat nyáron az északi féltekén egész éjjel a fejünk felett figyelhető meg, a tavaszi időszakban a nyugati égbolton, a téli hónapokban pedig a déli féltekén látható.
A Csendes-óceán déli vizein a hajósok úgy hívják, hogy a "navigátorok háromszöge", segítségével tudnak tájékozódni, egészen a Hawaii-szigetekig.

forrás




Sas - Aquila

Sas
Az északi félteke nyári égboltjának ősi, már a görögök által is ismert alakzata a Sas (Aquila)

A csillagkép legfényesebb csillaga az Altair, neve arabul "repülő sast" jelent. Ez a csillag a Hattyú Denebével és a Lant Vegájával alkotja a "Nagy Nyári Háromszöget". Az Altair mellett egy vonalban jobbra és balra is  találunk még egy-egy csillagot, az Alshaim és a Tarazed, így együtt könnyebben megtalálható.

Az Éta (η) Aquilae változócsillag népszerű megfigyelési célpont, az ilyen pulzáló változócsillagok segítségével űrbeli távolságok állapíthatók meg. 

Mítoszok és legendák

A görög mitológia szerint egy sas hozta vitte a villámot, melyet Zeusz isten  ellenségeihez vágott. 
Egy másik mítosz szerint Zeusznak megtetszett a trójai király fia, Ganümédész, akit a legszebb fiúnak tartottak a Földön. Egyik változat szerint maga Zeusz ment érte sas alakjában, másik szerint egy sast küldött el érte, de Ganümédészt az Olümposz-hegyre vitték, ahol az istenek italát, a nektárt töltötte.

Hogy találom meg

A Sas a júliusi és augusztusi éjszakákon jár legmagasabban, de mivel az égi egyenlítőn helyezkedik el, a Föld egész területéről látható.

Rövidítés: Aql
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillag: Alfa (α) Aquilae (Altair) 0,8
Méret rang: 22
Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Nyíl, Herkules, Kígyótartó, Kígyó (feje), Pajzs, Nyilas, Bak, Vízöntő, Delfin

Sas térkép

Forrás

Star Chart-Mérleg

Pajzs - Scutum

Pajzs
A Sastól délre található a Pajzs (Scutum), ez egy újabban bevezetett csillagkép. 1684-ben Johannes Hevelius lengyel csillagász nevezte el Sobieski János, lengyel király pajzsáról.

Itt található a Scutum-csillagfelhő, melyet rengeteg távoli csillag alkot, így a Tejútrendszer legfényesebb részének számít. A csillagfelhő felett helyezkedik el az M11-es Vadkacsa-halmaz, olyan csillagok halmaza, melyek a vonuló vadkacsák V alakjához hasonló formát alkotnak.

Hogy találom meg

A Pajzs júliusban és augusztusban jár legmagasabban, de mivel az égi egyenlítőn fekszik, a Föld teljes lakott területéről látható.

Rövidítése: Sct
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillag: Alfa (α) Scuti 3,8
Méret rang: 22
Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Sas, Nyilas, Kígyó (farka)

Pajzs térkép

Forrás

Star Chart-Mérleg

2014. augusztus 4., hétfő

Nap felépítése

Nap felépítése
A Nap belsejét három réteg alkotja. 

Központi magjában zajlik a magfúzió, mely során Hidrogén alakul át Héliummá fúziós reakcióban. Mindez hihetetlenül sűrű és forró, 15 millió ℃. A folyamatban felszabaduló energia fotonnak nevezett elektromágneses sugárzásként kifelé törekszik. A Nap belső anyaga ezeket a gamma sugarakat azonnal el is nyeli, majd újra kisugározza, ezzel fűtve a magot. A gamma sugarak energiája folyamatosan csökken.
A gamma sugarak végül kikerülnek a Nap magjából a sugárzási zónába (ez a Nap sugarának 2/3-a), energiájuk tovább csökken, átalakul röntgensugárrá és ultraibolya sugárrá.
A külső réteget elérve a Nap felsőbb, kevésbé sűrű régiói felé száll, miközben a hűvösebb anyag felülről lefelé süllyed. A konvekciós zónának ez a keringő mozgása juttatja ki az energiát a Napból.
A fotonok hatalmas energiája a Napból már alacsony ultraibolya (látható fény) és infravörös (hő) sugárzás formájában távozik.

A Nap látható felszíne a fotoszféra. Egyszínű, vakító korongnak látszik, szűrőkkel azonban láthatóvá tehető a valódi kép, megjelennek a napfoltok. Azért látszanak feketének, mert mintegy 2000 ℃-kal alacsonyabb a hőmérsékletük (3800 ), mint a környező felszínnek. 
A Nap anyagát gáz alkotja, így lehetséges, hogy a pólusain lassabban forog, mint az egyenlítő tájékán. Míg a pólusokon 34, addig az egyenlítőnél 25 nap alatt fordul meg. Ettől mágneses mezeje összegabalyodik, vörös gázból álló hurok jön létre, mely jól kirajzolódik a fényes háttér előtt. A hurok átnyomul a fotoszférán, ás napfoltpárt hoz létre, így hatalmas energia szabadulhat el napkitörés, vagy korona-anyagkidobódás formájában. Ez átsöpör a Naprendszeren, mikor eléri a Földet, részecskemezőt hullat a bolygó mágneses mezejére. 

Napkitörés
Ezek a napkitörések megzavarhatják a rádióhullámok terjedését, ugyanakkor egyben létrehozzák a látványos északi (aurora borealis) és déli (aurora australis) fényt.

Északi fény

Nap

"Minden csillag egy főnix, sorsa, hogy egyszer saját hamvaiból támadjon fel."(Carl Sagan)

Nap
4,6 milliárd évvel ezelőtt a Tejútrendszer egyik élete végén járó csillaga szupernova robbanással levetette burkát, ezzel a lökéshullámmal megzavarta egy addig békésen lebegő por- és gázfelhő kényes egyensúlyát. Ez a szoláris köd 400 millió év alatt összeomlott, a növekvő gravitáció összehúzta a felhő anyagát. A középpontjában drámaian megemelkedett a hőmérséklet és a nyomás, míg végül egy tüzes nukleáris robbanással megszületett a Nap.

A Nap egy kisebb fajta, stabil csillag. Energiáját nukleáris reakcióból nyeri. A szinte kizárólag Hidrogén gázból álló Nap anyaga magfúzióban alakul át Héliummá. Ez a reakció több millió ℃-on zajlik, a felszabaduló hatalmas mennyiségű energia pedig kifelé áramlik. A Nap mégsem robban fel, mert egyben tartja a magot körülvevő anyag gravitációja. Így a befelé irányuló gravitáció ellensúlyozza a kifelé irányuló erőt.

Napunk majd 5 milliárd éves, középkorúnak számít, vagyis szerencsénkre életének stabil szakaszában jár. Minden másodpercben 4 millió tonna anyagot alakít tiszta energiává (napsugárzássá, látható fénnyé), amivel ellátja az egész Naprendszert.

Adatok:
A Tejútrendszer középpontjától 26 000-28 000 fényévre található.
Egyenlítői átmérője 1,4 millió km 
Földhöz viszonyított nagysága: 1,3 milliószor nagyobb
Tömege: 2,2 x 1027 tonna (Föld 333 000-szerese)
Gravitáció: 273,95 m/s2  (Föld 27,9-szerese)
Egy fordulathoz szükséges idő: sarkokon 34 nap, egyenlítőnél 25 nap
Felszíni hőmérséklet: 5500 ℃ (9932 °F)
Maghőmérséklet: 15 millió ℃ (27 millió °F)
Összetétel: 92,1 % Hidrogén, 7,8 % Hélium, 0,1% egyéb

A Nap tartalmazza a Naprendszer teljes anyagának 98,4 %-át.


Lant - Lyra

Lant
Mennyei hárfa szolgáltat zenei aláfestést az északi félteke nyárestéinek. A teljes égbolt ötödik legfényesebb csillaga, a Vega figyelmünket egyből a Lantra irányítja. A Napnál is forróbb ez a kék-fehér csillag. A körülötte húzódó porkorongban talán bolygórendszer formálódik.

A Vegától nem messze található az Epszilon (ε) Lyrae, már távcsövön keresztül is látszik, hogy két csillagból áll, ráadásul mindkét tagja önmagában is kettőscsillag.
A Vegától délre is található kettőscsillag, a Béta ( β) Lyrae. Fényesebb tagja két hetente elhalványodik, ugyanis a másik tag elhalad előtte.

Planetáris köd (a csillagok halála közben levetett gázburok) is található a csillagképben, a Béta és a Gamma csillagok között fekszik félúton, neve Gyűrűs-köd, M57.

Gyűrűs-köd

Mítoszok és legendák

A Lant a görög isten Hermész által teknőspáncélból készített húros hangszer, melyen Orpheusz játszott. A régi arab csillagászok sasként vagy keselyűként vélték látni, így ilyen megjelenítése is előfordul.

Hol találom meg

A Lantot a júliusi-augusztusi estéken a Tejút mentén, a Hattyú mellett találjuk. A teljes északi féltekén, illetve a déli 40. szélességig látható.

Rövidítése: Lyr
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillaga: Alpha Lyrae (Vega) 0,0
Méret rang: 52
Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Sárkány, Herkules, Kis Róka, Hattyú

Lant térkép
Forrás

Star Chart-Mérleg

Kis Róka - Vulpekula

Kis Róka
Eredeti neve Vulpecula cum ansere, azaz A kis róka a lúddal volt. Ebben a csillagképben találtak először pulzárt, ami olyan gyorsan forgó neutroncsillag, aminek erős mágneses tere van. 

A Kis Róka csillagképben található az M27, amely egy planetáris köd, közismert neve Sulyzó-köd. Nagy nyílásó teleszkóppal már kivehető a két súlízó, és az összekötő rövid rúd.

Található itt egy csillaghalmaz, melynek neve Kabátakasztó vagy Válfa. Hat csillag rendeződik egy sorba, melyből egy hurok alkot válfa képet. Mind a hat csillag más távolságra van a Földtől.


Mítoszok és legendák

A Kis Róka modern csillagkép, a 17. században fedezte fel Johannes Hevelius lengyel csillagász.


Hogy találom meg

A Kis Róka a Hattyú alatt található, a teljes északi féltekén, egészen a déli félteke 60. szélességi fokáig látható.

Rövidítés: Vul
Legjobb időszak: augusztus-szeptember
Legfényesebb csillag: Alpha Vulpeculae 4,4 magnitúdójú
Méret rang: 55
Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Hattyú, Lant, Herkules, Nyíl, Delfin, Pegazus

Kis Róka térkép


Forrás

Star Chart-Mérleg

Hattyú - Cygnus

Hattyú
Az északi félteke nyáréjszakáin kecses madár repül a Tejút mentén. Ez a repülő lény a Hattyú (Cygnus) csillagkép, nagy és feltűnő alakzat, tele érdekes látnivalókkal.

A Hattyú csillagai óriási keresztet formáznak, ezért Északi keresztnek is szokták nevezni. Legfényesebb csillaga a Hattyú farkánál található Deneb, 1,3-as magnitúdójú, (minél fényesebb egy csillag, annál alacsonyabb a magnitúdója) mintegy 1400 fényév távol lehet tőlünk. A Deneb csillag az úgynevezett "Nagy Nyári Háromszög" csillagalakzat egyik tagja. 

A Hattyú csőrénél található az Albireo nevű kettőscsillag, gyönyörű borostyán színű és kékes-zöld tagjait jól el lehet különíteni egymástól. Mintegy 390 fényévre fekszenek.
A csillagkép bal szárnyának hátsó részében található egy újabb kettős, Narancs-kék páros, az Omikron-1 Cygni és a 30 Cygni.
A másik szárnyon is található egy ikercsillag, a 61 Cygni, ami nem már, mint egy pár narancs törpe. 688 év alatt kerülik meg egymást.

Ködök, nebulák is találhatók itt. Az egyik a Deneb közelében figyelhető meg, az Észak-Amerika-köd (NGC 7000), nevét a formájáról kapta. Tisza időben akár binokulárral is látható ez a gázfelhő.
A másik, még ennél is gyönyörűbb, a Fátyol-köd (NGC 6992), mely egy szupernovában körülbelül 5000 éve fellángolt csillag maradványa. A Hattyú alsó szárnyál húzódik, ez kiesik a normál teleszkópok hatókörén.

Mítoszok és legendák

A görög mitológiában Zeusz főisten hattyú formát öltött, hogy a spártai Léda királynőt elcsábítsa. A törvényen kívüli kapcsolat eredményeképpen Léda megszülte Polluxot és a trójai Helénét. E mítosz szerint Pollux ikertestvére, Kasztór apja Léda férje, Tündareósz király volt. A Hattyú Zeuszt jelképezi madár álcájában, amint a Tejút csillagfényes ösvénye mentén repül.

Hogy találom meg

A Hattyú az augusztusi és szeptemberi estéken jár legmagasabban, látható a teljes északi, és a déli szélesség 28. fokáig.

Rövidítés: Cyg
Legjobb időszak: augusztus-szeptember
Legfényesebb csillaga: Alfa Cygni (Deneb) 1,3
Méret rang: 16
Elhelyezkedés: Észak-közép

Szomszédos csillagképek: Cepheus, Sárkány, Lant, Kis Róka, Pegazus, Gyík

Hattyú térképe
Forrás

Star Chart-Mérleg