Kassziopeia - Cassiopeia

Cassiopeia

Az északi félteke egyik legkönnyebben felismerhető csillagképe egy nagy W vagy M betűt formáz, ő a Cassiopeia. Harmonikaformáját alkotó öt csillag szabad szemmel is jól megtalálható. 

Az ég legerősebb rádiósugárzást kibocsájtó objektuma, amely egy csillag maradványa. A csillag 1660 körül robbant fel forró gázokat bocsájtva szupernóvaként ki magából.

Cassiopeia

A csillagkép több csillaghalmazt is tartalmaz.

A Shedir csillag közelében található egy kettőscsillag, az Éta Cassiopeiae. A két csillag kevesebb, mint 500 év alatt kerülik meg egymást, egyikük citromságra, másik vöröses színű.

Mítoszok és legendák

A hiú Cassiopeia királynő azt merte állítani, hogy szebb, mint a tengeri nimfák. Posszeidón, a tenger istene erre egy szörnyeteget küldött férje, az aithiopiai Kefeusz király birodalmára. Csak úgy tudták megmenteni országukat, ha lányukat Andromédát feláldozzák a szörnyetegnek. Egy sziklához láncolták, de a hős Perzeusz megmentette a lányt, legyőzte a szörnyet.

Hogy találom meg

Az északi félteke 40. szélességi fokától északra egész évben látható.

Rövidítés: Cas
Legjobb évszak: tél (késő este)
Legfényesebb csillagok: Shedir α 2,2
                                       Gamma γ 2,2
Méret rang: 25
Elhelyezkedés: északi pólus környékén

Szomszédos csillagképek: Zsiráf, Cepheus, Gyík, Androméda, Perzeusz

Cassiopeia térkép

Forrás

Star Chart-Mérleg

Hold-Szaturnusz fedés

Hold eltakarja a Szaturnuszt

Hétfőn egy látványos csillagászati eseménynek lehettünk volna szemtanúi. A félhold mögött átvonult a Szaturnusz. Közelített, eltűnt a Hold mögött, majd újból feltűnt annak túloldalán.
A cikk szerint nem számít ritkaságnak ez az esemény, a mostani egyike volt a csak az idén látható 13 Hold-Szaturnusz fedésnek.
Leglátványosabb a déli féltekén volt, az ausztrál csillagászok készítették a legjobb képeket.

Nagy Nyári Háromszög

Nagy Nyári Háromszög

A Nagy Nyári Háromszög csillagalakzat az északi féltekén figyelhető meg, három csillagkép legfényesebb csillaga alkotja: A Hattyú csillagképből a Deneb, a Lant csillagképből a Vega, és a Sas csillagképből az Altair.
1920-ban Oswald Thomas osztrák csillagász nevezte el, de külön jellemzéssel nem rendelkezik.

Ez az alakzat nyáron az északi féltekén egész éjjel a fejünk felett figyelhető meg, a tavaszi időszakban a nyugati égbolton, a téli hónapokban pedig a déli féltekén látható.
A Csendes-óceán déli vizein a hajósok úgy hívják, hogy a "navigátorok háromszöge", segítségével tudnak tájékozódni, egészen a Hawaii-szigetekig.

forrás

Sas - Aquila

Sas

Az északi félteke nyári égboltjának ősi, már a görögök által is ismert alakzata a Sas (Aquila)

A csillagkép legfényesebb csillaga az Altair, neve arabul "repülő sast" jelent. Ez a csillag a Hattyú Denebével és a Lant Vegájával alkotja a "Nagy Nyári Háromszöget". Az Altair mellett egy vonalban jobbra és balra is  találunk még egy-egy csillagot, az Alshaim és a Tarazed, így együtt könnyebben megtalálható.

Az Éta (η) Aquilae változócsillag népszerű megfigyelési célpont, az ilyen pulzáló változócsillagok segítségével űrbeli távolságok állapíthatók meg. 

Mítoszok és legendák

A görög mitológia szerint egy sas hozta vitte a villámot, melyet Zeusz isten  ellenségeihez vágott. 

Egy másik mítosz szerint Zeusznak megtetszett a trójai király fia, Ganümédész, akit a legszebb fiúnak tartottak a Földön. Egyik változat szerint maga Zeusz ment érte sas alakjában, másik szerint egy sast küldött el érte, de Ganümédészt az Olümposz-hegyre vitték, ahol az istenek italát, a nektárt töltötte.

Hogy találom meg

A Sas a júliusi és augusztusi éjszakákon jár legmagasabban, de mivel az égi egyenlítőn helyezkedik el, a Föld egész területéről látható.

Rövidítés: Aql
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillag: Alfa (α) Aquilae (Altair) 0,8
Méret rang: 22
Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Nyíl, Herkules, Kígyótartó, Kígyó (feje), Pajzs, Nyilas, Bak, Vízöntő, Delfin

Sas térkép

Forrás

Star Chart-Mérleg

Pajzs - Scutum

Pajzs

A Sastól délre található a Pajzs (Scutum), ez egy újabban bevezetett csillagkép. 1684-ben Johannes Hevelius lengyel csillagász nevezte el Sobieski János, lengyel király pajzsáról.

Itt található a Scutum-csillagfelhő, melyet rengeteg távoli csillag alkot, így a Tejútrendszer legfényesebb részének számít. A csillagfelhő felett helyezkedik el az M11-es Vadkacsa-halmaz, olyan csillagok halmaza, melyek a vonuló vadkacsák V alakjához hasonló formát alkotnak.

Hogy találom meg

A Pajzs júliusban és augusztusban jár legmagasabban, de mivel az égi egyenlítőn fekszik, a Föld teljes lakott területéről látható.

Rövidítése: Sct

Legjobb időszak: július-augusztus

Legfényesebb csillag: Alfa (α) Scuti 3,8

Méret rang: 22

Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Sas, Nyilas, Kígyó (farka)

Pajzs térkép

Forrás

Star Chart-Mérleg

Nap felépítése

Nap felépítése

A Nap belsejét három réteg alkotja. 

Központi magjában zajlik a magfúzió, mely során Hidrogén alakul át Héliummá fúziós reakcióban. Mindez hihetetlenül sűrű és forró, 15 millió ℃. A folyamatban felszabaduló energia fotonnak nevezett elektromágneses sugárzásként kifelé törekszik. A Nap belső anyaga ezeket a gamma sugarakat azonnal el is nyeli, majd újra kisugározza, ezzel fűtve a magot. A gamma sugarak energiája folyamatosan csökken.

A gamma sugarak végül kikerülnek a Nap magjából a sugárzási zónába (ez a Nap sugarának 2/3-a), energiájuk tovább csökken, átalakul röntgensugárrá és ultraibolya sugárrá.

A külső réteget elérve a Nap felsőbb, kevésbé sűrű régiói felé száll, miközben a hűvösebb anyag felülről lefelé süllyed. A konvekciós zónának ez a keringő mozgása juttatja ki az energiát a Napból.

A fotonok hatalmas energiája a Napból már alacsony ultraibolya (látható fény) és infravörös (hő) sugárzás formájában távozik.

A Nap látható felszíne a fotoszféra. Egyszínű, vakító korongnak látszik, szűrőkkel azonban láthatóvá tehető a valódi kép, megjelennek a napfoltok. Azért látszanak feketének, mert mintegy 2000 ℃-kal alacsonyabb a hőmérsékletük (3800 ℃), mint a környező felszínnek. 

A Nap anyagát gáz alkotja, így lehetséges, hogy a pólusain lassabban forog, mint az egyenlítő tájékán. Míg a pólusokon 34, addig az egyenlítőnél 25 nap alatt fordul meg. Ettől mágneses mezeje összegabalyodik, vörös gázból álló hurok jön létre, mely jól kirajzolódik a fényes háttér előtt. A hurok átnyomul a fotoszférán, ás napfoltpárt hoz létre, így hatalmas energia szabadulhat el napkitörés, vagy korona-anyagkidobódás formájában. Ez átsöpör a Naprendszeren, mikor eléri a Földet, részecskemezőt hullat a bolygó mágneses mezejére. 

Napkitörés

Ezek a napkitörések megzavarhatják a rádióhullámok terjedését, ugyanakkor egyben létrehozzák a látványos északi (aurora borealis) és déli (aurora australis) fényt.

Északi fény

Forrás

Nap

"Minden csillag egy főnix, sorsa, hogy egyszer saját hamvaiból támadjon fel."(Carl Sagan)

Nap

4,6 milliárd évvel ezelőtt a Tejútrendszer egyik élete végén járó csillaga szupernova robbanással levetette burkát, ezzel a lökéshullámmal megzavarta egy addig békésen lebegő por- és gázfelhő kényes egyensúlyát. Ez a szoláris köd 400 millió év alatt összeomlott, a növekvő gravitáció összehúzta a felhő anyagát. A középpontjában drámaian megemelkedett a hőmérséklet és a nyomás, míg végül egy tüzes nukleáris robbanással megszületett a Nap.

A Nap egy kisebb fajta, stabil csillag. Energiáját nukleáris reakcióból nyeri. A szinte kizárólag Hidrogén gázból álló Nap anyaga magfúzióban alakul át Héliummá. Ez a reakció több millió ℃-on zajlik, a felszabaduló hatalmas mennyiségű energia pedig kifelé áramlik. A Nap mégsem robban fel, mert egyben tartja a magot körülvevő anyag gravitációja. Így a befelé irányuló gravitáció ellensúlyozza a kifelé irányuló erőt.

Napunk majd 5 milliárd éves, középkorúnak számít, vagyis szerencsénkre életének stabil szakaszában jár. Minden másodpercben 4 millió tonna anyagot alakít tiszta energiává (napsugárzássá, látható fénnyé), amivel ellátja az egész Naprendszert.

Adatok:
A Tejútrendszer középpontjától 26 000-28 000 fényévre található.
Egyenlítői átmérője 1,4 millió km 
Földhöz viszonyított nagysága: 1,3 milliószor nagyobb
Tömege: 2,2 x 10²⁷ tonna (Föld 333 000-szerese)
Gravitáció: 273,95 m/s²  (Föld 27,9-szerese)
Egy fordulathoz szükséges idő: sarkokon 34 nap, egyenlítőnél 25 nap
Felszíni hőmérséklet: 5500 ℃ (9932 °F)
Maghőmérséklet: 15 millió ℃ (27 millió °F)
Összetétel: 92,1 % Hidrogén, 7,8 % Hélium, 0,1% egyéb

A Nap tartalmazza a Naprendszer teljes anyagának 98,4 %-át.

Forrás