A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Venus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Venus. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 4., péntek

Magellan űrszonda - Vénusz

1989. május 4-én a NASA Kennedy Űrközpontjából felszállt az Atlantis űrsikló, fedélzetén a Magellan űrszondával. (Ferdinánd Magellánról, a tizenharmadik századi felfedezőről kapta a nevét.) Ez volt az első szonda, melyet a Space Shuttle űrrepülőgép rendszerről indítottak. A szonda hat órával a felszállás után ki is lépett az űrkomp rakteréből, majd a rakétamotorok a megfelelő irányba állították. 
Úticélja a Vénusz, melyet 15 hónap múlva, 1990. augusztus 10-én ért el. A szonda bolygó körüli pályára állt, egy elliptikus pályára, így a bolygóhoz legközelebbi ponton 294 km-re, legtávolabbi pontján 8543 km-re közelítette a felszínt.


A Magellan a Vénusz csaknem teljes felszínét feltérképezte. A kibocsájtott mikrohullámú impulzusok kis szögben érték a felszínt, majd a visszaverődő visszahangot összegyűjtötte. Az első nyolc hónapos cikkus alatt sikerűlt a felszín 84%-át feltérképezni, majd a képrögzítés szögét megváltoztatva a Földre küldött adatokból lehetségessé vált háromdimenziós térképet alkotni.  A harmadik nyolc hónapos ciklus végére a felszín 98 %-át ismertük meg.

Ezt követően a Vénusz gravitációját vizsgálta a szonda, a hajtóműveket lecsatolták, így alacsonyabb lett a röppálya, a szonda súrolta az atmoszférát.  Ez a súrlódás tovább lassította az űreszközt, és bár folytatódott az adatgyűjtés, a szonda tovább sűllyedt. 1994. október 11-én földi utasításra csökkent a pályamagasság, a szonda belépett a Vénusz légterébe, két nap múlva elégett a sűrű légtérben.

A Magellan tervezésekor a mérnökök igyekeztek minél költségtakarékosabbak lenni, ezért az űrszondát szinte teljes egészében korábbi űrmissziók tartalék alkatrészeiből rakták össze. A radarantenna például a Voyager küldetésen tesztelt maradékdarab, a fedélzeti számítógép pedig a Galileo küldetés pótalkatrésze.
Magellan összeszerelése
Egy Magellan űrszonda mostantól a mi szobánkat is díszíti. Ez a kis 1:48 méretű modell Talabér Gergely precíz munkája. A kis papír alkatrészeket összeragasztva született meg a mini űrszonda. És hogy esett a választás erre az űrszondára? Kedvenc bolygóm az Esthajnal csillag, így egyértelmű volt a választás.




2014. október 19., vasárnap

Vénusz belseje

forrás: Inside the Planet Venus (Infographic)



A Vénuszt szabad szemmel is jól láthatjuk a hajnali és az esti égbolton. A hasonló méretei miatt gyakran nevezik a Föld ikertestvérének, de az űrmissziók felfedezései szerint a körülmények itt igazán kellemetlenek.

Vastag légkörének 96,5%-a szén-dioxid, 3,5%-a nitrogén

Felszíni körülmények
Légnyomás: a földi 90-szerese
Hőmérséklet: 465°C
Szél: erősebb, mint 100m/s

Gravitáció a földi 0,9 szerese. Egy kosárlabdázó a Földön 3 méterre tud zsákolni, ez a magasság a Vénuszon alig több.

Fém mag: Nem tudjuk, hogy a Vénusz magja szilárd-e. A Vénusznak gyenge a mágneses mezeje, amit valószínűleg nem a mag mozgása gerjeszt, ellentétben a Földdel.

A Vénusz átmérője 12100 km, ami alig kisebb, mint a Földé.