A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vénusz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vénusz. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 23., szerda

Vénusz és a Föld

A természetben minden kapcsolatban áll a geometriával, a csillagászatban is megfigyelhető néhány érdekes összefüggés.
A Vénusz 225 nap alatt kerüli meg a Napot, és 13 vénuszi év megegyezik 8 földi évvel. Ez idő alatt Föld és Vénusz együttállás 5 alkalommal történik, amikor is a Vénusz mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk.
Felrajzolva ezt az 5 alsó, és 5 felső együttállást, egy pentagramot, egy ötágú csillagot kapunk, bár van egy kis csúszás, az egyik csúcs 2 nappal eltér, így nem zár pontosan. Így viszont egy újabb ciklus indul, ez a pentagram 1200 év alatt fordul körbe.
Ezek a számok pedig kiadják a Fibonacci sorozatot: 

1 1 2 3 5 8 13 21 34

1+1=2 1+2=3 2+3=5 3+5=8 5+8=13 8+13=21 13+21=34


2015. szeptember 4., péntek

Magellan űrszonda - Vénusz

1989. május 4-én a NASA Kennedy Űrközpontjából felszállt az Atlantis űrsikló, fedélzetén a Magellan űrszondával. (Ferdinánd Magellánról, a tizenharmadik századi felfedezőről kapta a nevét.) Ez volt az első szonda, melyet a Space Shuttle űrrepülőgép rendszerről indítottak. A szonda hat órával a felszállás után ki is lépett az űrkomp rakteréből, majd a rakétamotorok a megfelelő irányba állították. 
Úticélja a Vénusz, melyet 15 hónap múlva, 1990. augusztus 10-én ért el. A szonda bolygó körüli pályára állt, egy elliptikus pályára, így a bolygóhoz legközelebbi ponton 294 km-re, legtávolabbi pontján 8543 km-re közelítette a felszínt.


A Magellan a Vénusz csaknem teljes felszínét feltérképezte. A kibocsájtott mikrohullámú impulzusok kis szögben érték a felszínt, majd a visszaverődő visszahangot összegyűjtötte. Az első nyolc hónapos cikkus alatt sikerűlt a felszín 84%-át feltérképezni, majd a képrögzítés szögét megváltoztatva a Földre küldött adatokból lehetségessé vált háromdimenziós térképet alkotni.  A harmadik nyolc hónapos ciklus végére a felszín 98 %-át ismertük meg.

Ezt követően a Vénusz gravitációját vizsgálta a szonda, a hajtóműveket lecsatolták, így alacsonyabb lett a röppálya, a szonda súrolta az atmoszférát.  Ez a súrlódás tovább lassította az űreszközt, és bár folytatódott az adatgyűjtés, a szonda tovább sűllyedt. 1994. október 11-én földi utasításra csökkent a pályamagasság, a szonda belépett a Vénusz légterébe, két nap múlva elégett a sűrű légtérben.

A Magellan tervezésekor a mérnökök igyekeztek minél költségtakarékosabbak lenni, ezért az űrszondát szinte teljes egészében korábbi űrmissziók tartalék alkatrészeiből rakták össze. A radarantenna például a Voyager küldetésen tesztelt maradékdarab, a fedélzeti számítógép pedig a Galileo küldetés pótalkatrésze.
Magellan összeszerelése
Egy Magellan űrszonda mostantól a mi szobánkat is díszíti. Ez a kis 1:48 méretű modell Talabér Gergely precíz munkája. A kis papír alkatrészeket összeragasztva született meg a mini űrszonda. És hogy esett a választás erre az űrszondára? Kedvenc bolygóm az Esthajnal csillag, így egyértelmű volt a választás.




2014. október 19., vasárnap

Holdak a Naprendszerben

Miért nincs a Merkúrnak és a Vénusznak holdja?

A látszat ellenére ez a két bolygó képviseli a kőbolygók normál állapotát, a Föld és a Mars pedig kivétel.
A Mars két kis holdja (Phobosz és Deimosz) azért jött létre, mert elkószáltak az aszteroida övből, és a bolygó gravitációja csapdába ejtette őket. A Föld Holdja pedig valamikor bolygónk történelmének az elején jött létre egy kozmikus ütközés eredményeként.
A fiatal kőzetbolygók nem gyűjtöttek elég törmeléket maguk köré ahhoz, hogy természetes holdak alakuljanak ki belőle, a jeges törmelék pedig, amiből a gázóriások holdjai jöttek létre, ilyen közel a Naphoz, nem tudnak megmaradni.

Vénusz belseje

forrás: Inside the Planet Venus (Infographic)



A Vénuszt szabad szemmel is jól láthatjuk a hajnali és az esti égbolton. A hasonló méretei miatt gyakran nevezik a Föld ikertestvérének, de az űrmissziók felfedezései szerint a körülmények itt igazán kellemetlenek.

Vastag légkörének 96,5%-a szén-dioxid, 3,5%-a nitrogén

Felszíni körülmények
Légnyomás: a földi 90-szerese
Hőmérséklet: 465°C
Szél: erősebb, mint 100m/s

Gravitáció a földi 0,9 szerese. Egy kosárlabdázó a Földön 3 méterre tud zsákolni, ez a magasság a Vénuszon alig több.

Fém mag: Nem tudjuk, hogy a Vénusz magja szilárd-e. A Vénusznak gyenge a mágneses mezeje, amit valószínűleg nem a mag mozgása gerjeszt, ellentétben a Földdel.

A Vénusz átmérője 12100 km, ami alig kisebb, mint a Földé. 

Vénusz

Vénusz

A Naprendszer második bolygója a Vénusz. A Föld "ikertestvérének" szokták nevezni, mivel a méreteket illetően elég hasonlóak. Ugyanakkor jobban megvizsgálva kiderül, hogy az ottani körülmények pokoliak, az egész Naprendszer szinte leghalálosabb környezeti körülményei uralkodnak itt.

Naptól mért átlagos távolsága 108 millió kilométer (2,3 fényperc), vagyis közelebb kering a Naphoz, mint a Föld (150 millió km). 12 104 kilométeres átmérőjével csak egy kicsit kisebb, mint a Föld. A Vénuszon egy év 225 földi napig tart, ami rövidebb, mint amennyi idő alatt megfordul saját tengelye körül. Egy vénuszi nap 243 földi napnak felel meg. Érdekesség, hogy a Vénusz a többi bolygóhoz képest ellentétes irányba, visszafelé forog. Több elmélet közül az egyik szerint a bolygó "fejjel lefelé" áll, mivel egy hatalmas ütközés megfordította.

Atmoszférája vastag, fullasztó, nagyrészt szén-dioxid (CO2) alkotja, ami miatt a felszíni nyomás százszorosa a Földiének. Ebben az üvegházhatásban a felszíni hőmérséklet 464℃-ra forrósodik. A légkörből kicsapódik a kénsav, savas esők jönnek létre, a felszínt mégsem érik el, addigra elpárolognak. 

Van rá bizonyíték, hogy valaha a Vénusz felszínét is óceánok borították. De a felszíni vizek párologtak, a vízpára bár átengedte a napsugarakat, a hőt viszont csapdába ejtette, így a hőmérséklet egyre magasabb lett, míg végül minden víz elforrt. A vízgőzből az UV-sugárzás oxigén és hidrogén atomokat hasított, amit a napszél könnyedén elfújt. Így nem volt, ami megkösse a vulkánok szén-dioxidját, a globális felmelegedés tovább erősödött. 
Felhők borította Vénusz
A Vénuszt vastag felhőréteg borítja, a legfelsőbb rétegek káprázatosan fényesek, a napfény mintegy 80 százalékát visszaverik. Az űrkorszak kezdetéig így rejtve maradttak előttünk felszínének titkai, mivel a felhőrétegen csak az űrszondáról indított rádióhullámok tudtak áthaladni, a felszínről képet adni. Kiderült, hogy hatalmas vulkánok uralják a felszínt, és meglepően kevés a kráter. Vagyis a mostani felszín elég fiatal, amit a vulkánok formálnak. A bolygón nem találni a Földéhez hasonló tektonikus lemezeket, vagyis a bolygó nem tud "szellőzni". A felszín alatt összegíűlik a hő, a belső nyomás néhány száz millió évente túl erős lesz, mire forró láva tör a felszínre, átformálva a teljes felszínt.

Mítoszok és legendák


A görögök először azt hitték, hogy a Vénusz két külön objektum. A reggeli égen Phoszphorosznak (hajnali csillag), az estin Heszperosznak (esti csillag) hívták. Majd, mikor rájöttek, hogy egy  ugyanazon bolygóról van szó, a görögök szépség és szerelem istennője után Aphroditénak nevezték el. Római megfelelője Vénusz. Ez az egyetlen bolygó, melyt nem isten, hanem istennő után neveztek el.

Hogyan találom meg?

A Vénusz a legragyogóbb bolygó az égen, este a nyugati, hajnalban a keleti égbolton jelenik meg. Megtalálásához nem kell különösebb segítség, hiszen messze fényesebb a többi bolygónál és csillagnál.
Amíg bejárja a két legnagyobb kitérése közötti utat, 5 hónap telik el, majd ez után 13 hónapnak kell eltelnie, hogy újból az esti elongációhoz érjen. Ennyi időbe telik, mire megkerüli a Napot.


Forrás

2014. október 16., csütörtök

Belső bolygók

Belső - külső bolygók
A Naprendszer bolygóit attól függően, hogy a Föld pályáján belül vagy kívül keringenek-e, belső- illetve külső bolygókra osztjuk. A külső bolygók hosszú, lassú köröket írnak le az égen, míg a belsők gyors hurkok mentén haladnak.


Belső bolygók a Merkúr és a Vénusz, melyek közelebb keringenek a Naphoz, mint a Föld. A Napot sosem hagyják el elég nagy szögben ahhoz, hogy sötét égbolton figyelhessük meg őket (Vénusz 47 fok, Merkúr 28 fok). Alkonyatkor, röviddel napnyugta után, és hajnalban, röviddel napkelte előtt tűnnek fel. Innen származik a Vénusz másik elnevezése: Esthajnal csillag.

A Földről nézve a belső bolygókat több nevezetes pontot is megfigyelhetünk, melyen áthaladnak. Amikor egy bolygó a Földhöz képest a Nap túloldalán helyezkedik el, azt felső együttállásnak (konjukciónak) nevezzük, amikor pedig a Napnak a Földdel megegyező oldalán található, azt alsó együttállásnak. 
Az alsó együttállástól keletre és nyugatra található a keleti- illetve a nyugati kitérés (elongáció), az a pont, ahová érve a bolygó a legmesszebb van a Naptól, a Nap Föld bolygó által bezárt szög a legnagyobb.

Érdekes jellegzetességük még a fázis változás, ugyan úgy, mint a Holdunknál. Fázis a bolygónak a megfigyelő által látható, Nap által megvilágított felszínének része.

A belső bolygók akkor a legragyogóbbak, amikor félúton járnak a legnagyobb kitérésük, és az alsó együttállás között, mivel ilyenkor a látható napos oldal és a Föld közelség kombinációja még jobb hatást eredményez.

2014. augusztus 18., hétfő

Vénusz - Jupiter együttállás

A Földről nézve augusztus 18-án, hétfőn  hajnalban került legközelebb egymáshoz a Naprendszer két legfényesebb bolygója. A Vénusz és a Jupiter a hajnali órákban, 4 óra után a keleti égbolton lesz látható. Fél 6-kor kel a Nap, így eddig élvezhető a látvány.
Ez a fényes jelenség az elkövetkező napokban is látható lesz, de a két bolygó egyre távolodik egymástól. 
Jupiter, Vénusz, Hold

2014. július 28., hétfő

Esthajnalcsillag - Vénusz

Teljesen véletlenül láttam meg az égen az Esthajnalcsillagot. Már hajnalodott, mikor megébredtem, kinéztem az ablakon, és ott ragyogott. Ő volt az egyetlen "csillag" az égen. El is határoztam, hogy távcsövön keresztül is látnom kell! 

Másnap reggel kis híján meghiúsult a terv, majdnem lekéstünk a ragyogásról. Ugyanis a Vénusz hajnali 3:15-kor kelt, mi pedig 4:20 perckor kaptunk észbe. Így ugyan már elég magasan járt a horizont felett ahhoz, hogy jól lehessen látni, de közeledett a napkelte, ami mindent "elront", elhalványodik a csillagunk.

Szerelés közben többször megtréfált minket egy felhő pamacs, ami eltakarta előlünk a Vénuszt. Lekéstük volna, jajj, de csak előbukkant. Gyorsan szereltük a távcsövet, pozícióba állítottuk, és ...


A Vénusz akkorának látszott, mint egy nagyobbacska gombostű feje. Ragyogott, a nyugati oldalán volt halvány sávja, vagyis ez után fog telni. 
Egy apró szivárványt láttam. A nyugati felén vörösnek, míg a keleti oldalán kéknek, lilának láttam a körvonalát. Ez persze csak optikai csalódás, de kedves látvány volt.

Leírhatatlan érzés, hogy tudatosult bennem, amit eddig is tudtam, de saját szememmel nem tapasztaltam. Az Esthajnalcsillag egy bolygó, az első "csillag" szürkületkor, az utolsó hajnalban.

Csupán fél óránk volt megfigyelni, és már kelt is a Nap.