2014. augusztus 5., kedd

Pajzs - Scutum

Pajzs
A Sastól délre található a Pajzs (Scutum), ez egy újabban bevezetett csillagkép. 1684-ben Johannes Hevelius lengyel csillagász nevezte el Sobieski János, lengyel király pajzsáról.

Itt található a Scutum-csillagfelhő, melyet rengeteg távoli csillag alkot, így a Tejútrendszer legfényesebb részének számít. A csillagfelhő felett helyezkedik el az M11-es Vadkacsa-halmaz, olyan csillagok halmaza, melyek a vonuló vadkacsák V alakjához hasonló formát alkotnak.

Hogy találom meg

A Pajzs júliusban és augusztusban jár legmagasabban, de mivel az égi egyenlítőn fekszik, a Föld teljes lakott területéről látható.

Rövidítése: Sct
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillag: Alfa (α) Scuti 3,8
Méret rang: 22
Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Sas, Nyilas, Kígyó (farka)

Pajzs térkép

Forrás

Star Chart-Mérleg

2014. augusztus 4., hétfő

Nap felépítése

Nap felépítése
A Nap belsejét három réteg alkotja. 

Központi magjában zajlik a magfúzió, mely során Hidrogén alakul át Héliummá fúziós reakcióban. Mindez hihetetlenül sűrű és forró, 15 millió ℃. A folyamatban felszabaduló energia fotonnak nevezett elektromágneses sugárzásként kifelé törekszik. A Nap belső anyaga ezeket a gamma sugarakat azonnal el is nyeli, majd újra kisugározza, ezzel fűtve a magot. A gamma sugarak energiája folyamatosan csökken.
A gamma sugarak végül kikerülnek a Nap magjából a sugárzási zónába (ez a Nap sugarának 2/3-a), energiájuk tovább csökken, átalakul röntgensugárrá és ultraibolya sugárrá.
A külső réteget elérve a Nap felsőbb, kevésbé sűrű régiói felé száll, miközben a hűvösebb anyag felülről lefelé süllyed. A konvekciós zónának ez a keringő mozgása juttatja ki az energiát a Napból.
A fotonok hatalmas energiája a Napból már alacsony ultraibolya (látható fény) és infravörös (hő) sugárzás formájában távozik.

A Nap látható felszíne a fotoszféra. Egyszínű, vakító korongnak látszik, szűrőkkel azonban láthatóvá tehető a valódi kép, megjelennek a napfoltok. Azért látszanak feketének, mert mintegy 2000 ℃-kal alacsonyabb a hőmérsékletük (3800 ), mint a környező felszínnek. 
A Nap anyagát gáz alkotja, így lehetséges, hogy a pólusain lassabban forog, mint az egyenlítő tájékán. Míg a pólusokon 34, addig az egyenlítőnél 25 nap alatt fordul meg. Ettől mágneses mezeje összegabalyodik, vörös gázból álló hurok jön létre, mely jól kirajzolódik a fényes háttér előtt. A hurok átnyomul a fotoszférán, ás napfoltpárt hoz létre, így hatalmas energia szabadulhat el napkitörés, vagy korona-anyagkidobódás formájában. Ez átsöpör a Naprendszeren, mikor eléri a Földet, részecskemezőt hullat a bolygó mágneses mezejére. 

Napkitörés
Ezek a napkitörések megzavarhatják a rádióhullámok terjedését, ugyanakkor egyben létrehozzák a látványos északi (aurora borealis) és déli (aurora australis) fényt.

Északi fény

Nap

"Minden csillag egy főnix, sorsa, hogy egyszer saját hamvaiból támadjon fel."(Carl Sagan)

Nap
4,6 milliárd évvel ezelőtt a Tejútrendszer egyik élete végén járó csillaga szupernova robbanással levetette burkát, ezzel a lökéshullámmal megzavarta egy addig békésen lebegő por- és gázfelhő kényes egyensúlyát. Ez a szoláris köd 400 millió év alatt összeomlott, a növekvő gravitáció összehúzta a felhő anyagát. A középpontjában drámaian megemelkedett a hőmérséklet és a nyomás, míg végül egy tüzes nukleáris robbanással megszületett a Nap.

A Nap egy kisebb fajta, stabil csillag. Energiáját nukleáris reakcióból nyeri. A szinte kizárólag Hidrogén gázból álló Nap anyaga magfúzióban alakul át Héliummá. Ez a reakció több millió ℃-on zajlik, a felszabaduló hatalmas mennyiségű energia pedig kifelé áramlik. A Nap mégsem robban fel, mert egyben tartja a magot körülvevő anyag gravitációja. Így a befelé irányuló gravitáció ellensúlyozza a kifelé irányuló erőt.

Napunk majd 5 milliárd éves, középkorúnak számít, vagyis szerencsénkre életének stabil szakaszában jár. Minden másodpercben 4 millió tonna anyagot alakít tiszta energiává (napsugárzássá, látható fénnyé), amivel ellátja az egész Naprendszert.

Adatok:
A Tejútrendszer középpontjától 26 000-28 000 fényévre található.
Egyenlítői átmérője 1,4 millió km 
Földhöz viszonyított nagysága: 1,3 milliószor nagyobb
Tömege: 2,2 x 1027 tonna (Föld 333 000-szerese)
Gravitáció: 273,95 m/s2  (Föld 27,9-szerese)
Egy fordulathoz szükséges idő: sarkokon 34 nap, egyenlítőnél 25 nap
Felszíni hőmérséklet: 5500 ℃ (9932 °F)
Maghőmérséklet: 15 millió ℃ (27 millió °F)
Összetétel: 92,1 % Hidrogén, 7,8 % Hélium, 0,1% egyéb

A Nap tartalmazza a Naprendszer teljes anyagának 98,4 %-át.


Lant - Lyra

Lant
Mennyei hárfa szolgáltat zenei aláfestést az északi félteke nyárestéinek. A teljes égbolt ötödik legfényesebb csillaga, a Vega figyelmünket egyből a Lantra irányítja. A Napnál is forróbb ez a kék-fehér csillag. A körülötte húzódó porkorongban talán bolygórendszer formálódik.

A Vegától nem messze található az Epszilon (ε) Lyrae, már távcsövön keresztül is látszik, hogy két csillagból áll, ráadásul mindkét tagja önmagában is kettőscsillag.
A Vegától délre is található kettőscsillag, a Béta ( β) Lyrae. Fényesebb tagja két hetente elhalványodik, ugyanis a másik tag elhalad előtte.

Planetáris köd (a csillagok halála közben levetett gázburok) is található a csillagképben, a Béta és a Gamma csillagok között fekszik félúton, neve Gyűrűs-köd, M57.

Gyűrűs-köd

Mítoszok és legendák

A Lant a görög isten Hermész által teknőspáncélból készített húros hangszer, melyen Orpheusz játszott. A régi arab csillagászok sasként vagy keselyűként vélték látni, így ilyen megjelenítése is előfordul.

Hol találom meg

A Lantot a júliusi-augusztusi estéken a Tejút mentén, a Hattyú mellett találjuk. A teljes északi féltekén, illetve a déli 40. szélességig látható.

Rövidítése: Lyr
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillaga: Alpha Lyrae (Vega) 0,0
Méret rang: 52
Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Sárkány, Herkules, Kis Róka, Hattyú

Lant térkép
Forrás

Star Chart-Mérleg

Kis Róka - Vulpekula

Kis Róka
Eredeti neve Vulpecula cum ansere, azaz A kis róka a lúddal volt. Ebben a csillagképben találtak először pulzárt, ami olyan gyorsan forgó neutroncsillag, aminek erős mágneses tere van. 

A Kis Róka csillagképben található az M27, amely egy planetáris köd, közismert neve Sulyzó-köd. Nagy nyílásó teleszkóppal már kivehető a két súlízó, és az összekötő rövid rúd.

Található itt egy csillaghalmaz, melynek neve Kabátakasztó vagy Válfa. Hat csillag rendeződik egy sorba, melyből egy hurok alkot válfa képet. Mind a hat csillag más távolságra van a Földtől.


Mítoszok és legendák

A Kis Róka modern csillagkép, a 17. században fedezte fel Johannes Hevelius lengyel csillagász.


Hogy találom meg

A Kis Róka a Hattyú alatt található, a teljes északi féltekén, egészen a déli félteke 60. szélességi fokáig látható.

Rövidítés: Vul
Legjobb időszak: augusztus-szeptember
Legfényesebb csillag: Alpha Vulpeculae 4,4 magnitúdójú
Méret rang: 55
Elhelyezkedés: egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Hattyú, Lant, Herkules, Nyíl, Delfin, Pegazus

Kis Róka térkép


Forrás

Star Chart-Mérleg

Hattyú - Cygnus

Hattyú
Az északi félteke nyáréjszakáin kecses madár repül a Tejút mentén. Ez a repülő lény a Hattyú (Cygnus) csillagkép, nagy és feltűnő alakzat, tele érdekes látnivalókkal.

A Hattyú csillagai óriási keresztet formáznak, ezért Északi keresztnek is szokták nevezni. Legfényesebb csillaga a Hattyú farkánál található Deneb, 1,3-as magnitúdójú, (minél fényesebb egy csillag, annál alacsonyabb a magnitúdója) mintegy 1400 fényév távol lehet tőlünk. A Deneb csillag az úgynevezett "Nagy Nyári Háromszög" csillagalakzat egyik tagja. 

A Hattyú csőrénél található az Albireo nevű kettőscsillag, gyönyörű borostyán színű és kékes-zöld tagjait jól el lehet különíteni egymástól. Mintegy 390 fényévre fekszenek.
A csillagkép bal szárnyának hátsó részében található egy újabb kettős, Narancs-kék páros, az Omikron-1 Cygni és a 30 Cygni.
A másik szárnyon is található egy ikercsillag, a 61 Cygni, ami nem már, mint egy pár narancs törpe. 688 év alatt kerülik meg egymást.

Ködök, nebulák is találhatók itt. Az egyik a Deneb közelében figyelhető meg, az Észak-Amerika-köd (NGC 7000), nevét a formájáról kapta. Tisza időben akár binokulárral is látható ez a gázfelhő.
A másik, még ennél is gyönyörűbb, a Fátyol-köd (NGC 6992), mely egy szupernovában körülbelül 5000 éve fellángolt csillag maradványa. A Hattyú alsó szárnyál húzódik, ez kiesik a normál teleszkópok hatókörén.

Mítoszok és legendák

A görög mitológiában Zeusz főisten hattyú formát öltött, hogy a spártai Léda királynőt elcsábítsa. A törvényen kívüli kapcsolat eredményeképpen Léda megszülte Polluxot és a trójai Helénét. E mítosz szerint Pollux ikertestvére, Kasztór apja Léda férje, Tündareósz király volt. A Hattyú Zeuszt jelképezi madár álcájában, amint a Tejút csillagfényes ösvénye mentén repül.

Hogy találom meg

A Hattyú az augusztusi és szeptemberi estéken jár legmagasabban, látható a teljes északi, és a déli szélesség 28. fokáig.

Rövidítés: Cyg
Legjobb időszak: augusztus-szeptember
Legfényesebb csillaga: Alfa Cygni (Deneb) 1,3
Méret rang: 16
Elhelyezkedés: Észak-közép

Szomszédos csillagképek: Cepheus, Sárkány, Lant, Kis Róka, Pegazus, Gyík

Hattyú térképe
Forrás

Star Chart-Mérleg

Naprendszer

Ha tiszta időben az eget kémleljük, láthatóvá válik a Tejút. A Tejút egy hatalmas galaxis, melyet több, mint 100 milliárd csillag alkot. Közülük egy a mi Napunk (az Orion-karban helyezkedik el). Az egész galaxis forog a szimmetriatengelye körül, egy fordulat megtételéhez 225-250 millió év szükséges. A Nap kering a központ körül, ez a folyamat felnagyított mása annak, ami a Naprendszerben történik.

Tejút
A Naprendszer egy összehúzódó por- és gázfelhőből született 4,6 milliárd évvel ezelőtt. Ahogy a csillagköd összehúzódott, a nagy tömegvonzás miatt forogni kezdett, középpontjában egy nukleáris robbanással megszületett a Nap, majd a környező anyag ellaposodott, és ebből a korongból formálódtak a bolygók. Ez a magyarázata annak, miért ugyanabban a síkban keringenek a bolygók.

Naprendszer
A Nap sütni kezdett, melege és napszele elolvasztotta a jeget, a könnyebb elemeket és gázokat elhajtotta, így a Naphoz közeli bolygók sűrűek, sziklásak. Messzebb viszont már elég hideg volt ahhoz, hogy a gázok kicsapódjanak, és gázóriások jöhessenek létre.

Ennek megfelelően a bolygókat két csoportba soroljuk:
A Nap és az aszteroida-öv közöttiek, a belső bolygók, kőzetbolygók, melyek mindegyike kicsi, sűrű, sziklás világ. (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars)
A távolabbi külső bolygók pedig gázóriások, melyek hatalmas, ritkás atmoszférájú bolygók. (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz)

A Naprendszert ez a nyolc bolygó, három törpebolygó (Ceres, Plutó, Eris),  földközeli objektumok (aszteroida, meteor) alkotják, megyek keringenek a központi csillag, a Nap körül. A bolygók körül holdak keringenek, és időnként üstökösök  kerülnek a Naprendszer külső tájairól Föld közelbe.

Méret, összetétel és felszíni körülmények tekintetében Naprendszerünk valamennyi bolygója külön világ, más-más egyedi jellegzetességekkel.

A Naprendszert egy "helioszféra" nevű burok veszi körül, ezt a buborékot a napszél hozza létre. Ennek határa messze túlnyúlik a legtávolabbi bolygó pályáján. Ezen túl már más csillagok napszelei érződnek. Sugara nagyjából 15 000-20 000 millió kilóméter.

Naprendszer méretét szemléltető modell: itt