 |
| Hold |
A Föld természetes kísérője a Hold, tőle 400 000 km-es távolságra kering.
 |
| Föld-Hold |
A kőzetbolygók közül csak a Földnek van ilyen nagy holdja, átmérője 3476 km, ami a Földének egynegyede, tömege a földi nyolcvanad része, térfogata pedig ötvened része. Holdunk a holdak között óriásinak számít, csak a gázóriásoknak vannak nála nagyobb holdjai. Holdak.
Kettejük közötti kapcsolat nagyon erős, kölcsönösen hatnak egymásra. Attól függetlenül, hogy mindennapi életünk része a Hold fázisainak változása, magára az életre is hatalmas hatást gyakorol. A régi időkben a Hold ciklusain alapultak a naptárak, számos élőlény életciklusait, szaporodását is a Hold befolyásolja.
De ennél lényegesebb hatás az árapályrendszer.
A Föld felszínének legnagyobb részét víz borítja, melyet a Hold gravitációja könnyedén elmozdít. Közvetlenül a Hold alatt a vízréteg kitüremkedik, egy púp jön létre, az ellentétes oldalon pedig ennek ellenkezője. A Hold tömegvonzása naponta kétszer okoz apályt és dagályt. Érdekes, hogy bár a Nap sokkal messzebb van a Földtől, a tömege is sokkal nagyobb, így ő is dagályokat idéz elő a gravitációjával. A Nap és a Hold egymáskoz viszonyított helyzete így módosítja a dagályok méretét, szökődagályok és vakárak jönnek létre. Újhold és Telihold idején nagyon magasak a dagályok, alacsonyak az apályok, míg első és utoldó negyed idején a dagályok ellaposodnak, a Nap gravitációja a Holdé ellen hat.
A Föld viszont sokkal erősebb gravitációs hatást gyakorol a Holdra, mint fordítva. A Holdon nincsenek tengerek, így ott a kőzetek nyomódnak össze, surlódnak egymáshoz. Az évek alatt ez a hatás azt eredménezte, hogy a Hold forgási sebessége lelassult, és elérte ezt a pontot, ahol a forgási és keringési idő megegyezik. Így a Hold egyik arcát folyton a Föld felé mutatja, Túloldala addig rejtve maradt, amíg Luna-3 1959-ben fel nem derítette.
 |
| Hold "sötét" oldala |
A Holdat a Föld pajzsának is tartják, a Föld pályáját keresztező üstökösök és aszteroidák jelentős részét felfogja. Stabilizálja a Földet, hozzásegít, hogy a Nap körüli pályán haladva a Föld 23,5 fokos tengelydőlése ne változzon 1 foknál nagyobb mértékben. Igazán ellenséges körülményeket tudna okozni a nagy változás, mint páldául a Mars esetében, ahol ezt eredményezi a 15 és 35 fokos szélsőértékek közötti ingadozás.
Nem sokkal keletkezése után a Földnek nekicsapódott egy Mars méretű bolygó, a Theia, mely a Naprendszer ugyanezen részén keletkezett. Az ütközés során a két bolygó összeolvadt, és a köpenyből kiszakadó anyag a Föld körül összeállt, megszületett a Hold.
 |
| Hold születése |
Mítoszok és legendák
A görögök holdistennője, az éjszaka királynője Szeléné. Szeléné igaz szerelme Endümion, egy pásztor volt, bár Zeusz is udvarolt neki. Zeusz adományozott örök fiatalságot Endümionnak, de úgy, hogy a Latmosz-hegy barlangjában örök álomba szenderítette. Itt Szeléné minden éjjel meglátogatta, és megcsókolta.
Szeléné római megfelelője Luna, később Diana.
 |
| Szeléné |
Forrás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése