Merkúr

A Naphoz legközelebb eső, legkisebb valódi bolygó a Merkúr. A bolygó egy erősen elliptikus (nyújtott) pályán kering a Nap körül, ami a Naprendszer síkjához képest 8 fokkal elbillen. Ezt a Nap közelsége és a többi bolygó gravitációs hatása okozza. Egy teljes kör megtételéhez 88 földi nap, tengelye körüli fordulathoz pedig 59 földi nap szükséges. Rendkívül fürge ez a bolygó, 50km/s sebességgel száguld a Nap körül. Szinte tökéletesen kötött keringése (a tengely körüli fordulathoz és a keringéshez ugyanannyi idő szükséges) miatt régen azt gondolták, hogy mindig ugyanazt a felét fordítja a Nap felé, mint azt tapasztaljuk a Föld-Hold esetében is. Ez majdnem igaz is.

A rövid év, hosszú nap következtében a bolygó legtöbb pontjáról csak kétévente egyszer látható a napkelte, amikor a keringés és a forgás fázisa éppen egybeesik. A Nap nagyon lassan halad az egén, és a napsütés iránya is változik. Sőt, amikor az elliptikus pálya miatt Naphoz közelebb jár, és keringése felgyorsul, a Nap elindul az egén visszafelé, így egyes helyeken kettős napkelte vagy napnyugta tapasztalható.

A Merkúrt eddig csupán egyetlen szonda látogatta meg, a Mariner 10, így közelről csak az egyik félgömböt láthatta. Azóta ezt a tüzes világot nem háborgatta ember. A Naphoz közeli, 18-28 fokos kitérése miatt a földi megfigyelés is nehézkes.

A bolygó felszíne a Holdéhoz hasonló, de egyenletesebben szürke, sűrűn kráterezett. A krátereket azonnal ki is töltötte a feltörő kőzetanyag, így belsejük sima. Nem találunk viszont a Holdra jellemző "tengereket", nagy sötét foltokat, így itt a kőzetnek kevesebb lehet a vas- és titántartalma.

Mivel ilyen közel van a Naphoz, a napsütötte felszíne 425 °C-ra melegszik fel, vagyis megolvadna az ólom, éjszakai oldalon viszont -170 °C-ra hűl le.

Ha volt is valaha légköre a bolygónak, azt a napszél már régen elfújta, elszökött a gyenge gravitáció miatt. Ez a gravitációs erő azonban mégis erős a Merkúr méretéhez képest, valamint mágnesen mezeje is van, ezek együtt nagyméretű vasmag létére utalnak.

Mítoszok és legendák

Merkúr-Hermész

Milyen találó, hogy épp a Merkúr nevet kapta ez a gyors bolygó. A római mitológiában Merkúr volt az istenek fürge, szárnyas hírnöke. A görög mitológiában Hermész a megfelelője, akinek szárnyas kalapja, szárnyas szandálja van, kezében pedig egy botot tart, melyen kígyók tekergőznek, a caduceust. Merkúr a kereskedelem istene, nevét máig felfedezhetjük sok kereskedelemmel kapcsolatos területen.

Hogyan találom meg?

A Merkúrt akkor lehet legjobban megfigyelni, ha a Naptól számított kitérése a legnagyobb, 28 fokos. A legjobb alkalmak, amikor a Nap meredeken kel és nyugszik, ezért a virradat és az alkonyat rövid ideig tart. A tavaszi időszakban, a márciusi-áprilisi alkonyati égen láthatjuk, az őszi, szeptemberi-októberi időszakban pedig hajnalban. Ha pontosan tudjuk, mikor a legnagyobb ez a kitérés, ez időben előtte, és utána akár egy hétig is figyelhetjük. 

Forrás