A Holdnaptár szerint augusztus 10-én, vagyis ma este lesz Telihold, ráadásul a mostani állapotra a bulvársajtó a "szuperhold" kifejezést is használja (cáfolata
cikk). Ha nincs is Szuperhold, abban megegyezhetünk, hogy minden Telihold lenyűgöző.
Nekünk tegnap este volt lehetőségünk nézelődni, de nem volt kevésbé látványos a kép, ami minket fogadott.
A Hold ragyogott, az okulárba nézve szinte vakított. Nem is lehetett sokáig figyelni, el kellett fordítani a tekintetünket, kicsit pihentetni a szemünket. Amatőrként fel is merült bennem, hogy szabad ezt egyáltalán, védő felszerelés nélkül a Teliholdba nézni? Persze, csak a Nap fénye károsítaná a szemünket, arra az esetre kellene szűrőt szerelni a távcső lencséjére.
 |
| A Hold 1/500-as záridővel fotózva |
Mivel egy nappal a Telihold előtt járjunk, bal oldalán még gondolatban látszott egy keskeny fekete sáv. Most is látszottak a Hold felszínére jellemző kráterek, "tengerek", de mindez nem volt annyira kivehető, mint a negyedik negyed idején. A ragyogó fényessége miatt szinte egynemű síkságnak tűnt a felszín, nem volt érzékelhető a kráterek mélysége. Így is nagyon tetszett, de más szempontból.
Mizser Attila: Amatőrcsillagászok kézikönyvében olvastam, hogy nem a Telihold ideje a legjobb alkalom az eget fürkészni, és teljesen igaza volt. A csillagok csak derengtek, sejteni lehetett csak, hol melyik csillagkép lehet.
 |
| Este 22:00 óra után is csak szürkületnek tűnt a sötétség |
A Hattyú lett volna a kiszemelt cél, milyenek lehetnek a kettőscsillagai, mit látnánk. Ez a távcsöves vizsgálat marad következő alkalomra. Azért a Lant Vega csillagát szemügyre vettük. Nagyon esetlen módon, de sikerült a távcsövet ráirányítani. A 10 mm-es okulárunk kicsi volt ehhez a célhoz, látszott ugyaz ez a fényes csillag, egy szivárványszínű gömböt láttam, mint a közelmúltban a Vénusz esetében. Lehet, szükségünk lesz egy még kisebb kukucskálóra.
Ennek kapcsán sikerült ráéreznünk a távcső ekvatoriális mechanikájának működésére.
A lényege, hogy az állvány közvetlen tetején lévő rektatengelyt 47 fokra állítjuk (a tartózkodási helyünknek megfelelő földrajzi szélességi fok), majd a távcső tengelyét a Sarkcsillagra (90 fok). E tengely körül haladnak a csillagok, így, ha magát a távcsövet beállítjuk a látni kívánt csillag helyére, csupán finom mozgatással követhetjük a csillagunkat az égi útvonalán. Persze, ezt a feladatot egy óragéppel még hatékonyabbá tehetjük, de mi még csak kézi állítással ügyeskedünk.
Következhet egy Újholdas csillagvizsgálódás.
