Mikroszkóp - Microscopium

A Baktól délre, a Nyilas és a Déli hal között fekszik ez a csillagkép, Nicolas Louis de Lacaille francia csillagász jelölte ki a 18. században. 

Ez a csillagkép a Tejúttól távol található, rengeteg galaxis kutatható itt, számuk több ezer.

Nincs ókori előzménye, mitológiai történet nem kapcsolódik hozzá.

Hogy találom meg

Rövidítés: Mic

Legfényesebb csillag: Gamma Microscopii 4,67

Méret rang: 66

Elhelyezkedés: déli

Szomszédos csillagképek: Bak, Nyilas, Távcső, Hindu, Daru, Déli hal

Térkép

Star Chart-Mikroszkóp

Mikroszkóp

Déli hal - Piscis Austrinus

Mítoszok és legendák

A Bak mellett találjuk a Déli hal csillagképet, mely a Vízöntő korsójából kiömlő vizet issza. Ezt a termetes halat tekintik a Halak szülőjének. Az I. században Ptolemaiosz vezette be.

Legfényesebb csillaga az Alfa Piscis Austrini, vagyis a Fomalhaut, mely nevét az egyiptomi Ízisz istennő tiszteletére kapta, akit egy hal mentett ki a vízből.

A Béta Piscis Austris pedig egy fényes kettőscsillag, 4 és 8 magnitúdójú tagokkal.

Hogy találom meg

A Déli hal déli csillagkép, mégis az északi félteke 53. fokáig látható. Az augusztusi-októberi estéken jár legmagasabban.

Rövidítés: PsA

Legjobb időszak: augusztus-október

Legfényesebb csillaga: Alfa Piscis Austrini (Fomalhaut) 1,2

Méret rang: 60

Elhelyezkedés: déli/egyenlítői

Szomszédos csillagképek: Bak, Mikroszkóp, Daru, Szobrász, Vízöntő

Térkép

Star Chart-Déli hal

Bak - Capricornus

Bak

A Bak a tizenkét állatövi csillagkép legkisebbike, nem különösebben szembetűnő alakzat. Legfényesebb csillaga nem az Alfa jelzésű, hanem a Delta Capricorni, más néven Deneb Algedi (2,9).

Az Alfa Capricorni, vagyis az Algedi vagy Giedi egy kettőscsillag. Az egyik tagja több, mint száz fényévnyire található, egy sárga óriás 3,6 magnitúdóval, társa pedig 4,3-as szuperóriás, majd hétszer távolabbi.

Itt található az M30 gömbhalmaz, ez az ismert halmazok közül a legsűrűbb.

Mítoszok és legendák

A görög mitológiában a kecskeszerű Pán istent jelöli, aki képes volt folyóba ugorva félig hallá változni, így az égen halfarkú kecskeként jelenik meg. Pán figyelmeztette az isteneket egy szörny, Tüphón közeledtére, Zeusz küzdött meg vele, végül legyőzte, tetemét pedig az Etna hegye alá temette. A hegy kitöréseit a szörny tüzes lehelete okozza.

Hogy találom meg

A Bak déli csillagkép, augusztus és október között jár legmagasabban az égen. Déli féltekéről teljes mértékben látható, az északi oldalon viszont csak a 62. fokig.

Rövidítés: Cap
Legjobb időszak: augusztus-szeptember
Legfényesebb csillag: Delta Capricorni (Deneb Algedi) 2,9
Méret rang: 40
Elhelyezkedés: déli/egyenlítői
Szomszédos csillagképek:Vízöntő, Sas, Nyilas, Mikroszkóp, Déli hal

Térkép

Forrás

Star Chart-Bak

Teleszkóp - Telescopium

A csillagképet a francia csillagász, Nicolas Louis de Lacaille vezette be, nevét a csillagászat fontosz eszközéről kapta.

Hogy találom meg

A Távcső csillagkép a Nyilastól délre található, a júliusi-augusztusi nyár estéken jár legmagasabban. Déli csillagkép, de az északi félteke 33. fokáig látható.

Rövidítés: Tel
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillag: Alfa Telescopii 3,5
Méret rang: 57
Elhelyezkedés: déli
Szomszédos csillagképek:  Oltár, Déli korona, Hindu, Mikroszkóp, Páva, Nyilas

Térkép

Star Chart-Teleszkóp

Déli korona - Corona Australis

Mitológia

Klaudiosz Ptolemaiosz görög természettudós vezette be a csillagképet még az I. században. Ez a csillagkép lényegében az Északi korona déli megfelelője. A Nyilas lábánál fekvő koronának, koszorúnak vélték. 

A ősi ausztrál mitológia szerint ez egy kosár, melyből egy gyermek pottyant a földre, és így keletkezett Ausztrália közepén a Tnorala hegy. (Gosses Bluff-kráter)

Hogy találom meg

A Déli korona csillagkép a Nyilastól délre található, a júliusi-augusztusi nyár estéken jár legmagasabban. Déli csillagkép, de az északi félteke 44. fokáig látható.

Rövidítés: CrA
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillag: Alfa és Béta Corona Australis 4,1
Méret rang: 80
Elhelyezkedés: déli
Szomszédos csillagképek: Nyilas, Skorpió, Oltár, Távcső

Térkép

Star Chart-Déli korona

Nyilas - Sagittarius

Nyilas

A nyári éjszakák estéin egy íjász jelenik meg az égen, ő a Nyilas. A Nyilasban Messier 15 objektumot sorol fel, ezzel itt találjuk a többi csillagképhez képhez képest a legtöbbet. 

Az M 8-as Lagúna-köd az egyik legragyogóbb csillagkeletkezési régió az égen, háromszor szélesebb területű, mint a telihold. 

Az M17 íves gázburok, mely már kevésbé könnyen megfigyelhető, ő a Hattyú- vagy Omega-köd, amely a csillagkép északi határán található.

Az M20, Trifid-köd, melyet a sötét porsávok három részre osztanak, nevét innen kapta.

Mítoszok és legendák

Ezt a csillagképet, mely a görög mitológiában a kentaurokhoz kapcsolható, már Mezopotámiában is íjászként látták. A kentaurok vadak és kegyetlenek, közülük egyedül csak Kheirón volt bölcs, és nagylelkű tanítómester. Tanítványait, többek között Akhilleuszt is az orvoslás, az íj, a parittya, a lant művészetére oktatta. Halhatatlan volt, de miután Héraklész véletlenül megsebezte mérgezett nyilával, lemondott a halhatatlanságról, majd Zeusz az égre emelte.

Hol találom meg

A Nyilas déli csillagkép, az északi félteke 44. szélességi fokáig látható. A júliusi-augusztusi estéken jár legmagasabban.

Rövidítése: Sgr

Legjobb időszak: július-augusztus

Legfényesebb csillag: Epszilon Sagittari (1,8)

Méret rang: 15

Elhelyezkedés: déli

Szomszédos csillagképek: Sas, Pajzs, Kígyó, Kígyótartó, Skorpió, Déli korona, Távcső, Hindu, Mikroszkóp, Bak

Térkép

Forrás

Star Chart-Nyilas

Magellan űrszonda - Vénusz

1989. május 4-én a NASA Kennedy Űrközpontjából felszállt az Atlantis űrsikló, fedélzetén a Magellan űrszondával. (Ferdinánd Magellánról, a tizenharmadik századi felfedezőről kapta a nevét.) Ez volt az első szonda, melyet a Space Shuttle űrrepülőgép rendszerről indítottak. A szonda hat órával a felszállás után ki is lépett az űrkomp rakteréből, majd a rakétamotorok a megfelelő irányba állították. 

Magellan űrszonda

Úticélja a Vénusz, melyet 15 hónap múlva, 1990. augusztus 10-én ért el. A szonda bolygó körüli pályára állt, egy elliptikus pályára, így a bolygóhoz legközelebbi ponton 294 km-re, legtávolabbi pontján 8543 km-re közelítette a felszínt.

A Magellan a Vénusz csaknem teljes felszínét feltérképezte. A kibocsájtott mikrohullámú impulzusok kis szögben érték a felszínt, majd a visszaverődő visszahangot összegyűjtötte. Az első nyolc hónapos cikkus alatt sikerűlt a felszín 84%-át feltérképezni, majd a képrögzítés szögét megváltoztatva a Földre küldött adatokból lehetségessé vált háromdimenziós térképet alkotni.  A harmadik nyolc hónapos ciklus végére a felszín 98 %-át ismertük meg.

Ezt követően a Vénusz gravitációját vizsgálta a szonda, a hajtóműveket lecsatolták, így alacsonyabb lett a röppálya, a szonda súrolta az atmoszférát.  Ez a súrlódás tovább lassította az űreszközt, és bár folytatódott az adatgyűjtés, a szonda tovább sűllyedt. 1994. október 11-én földi utasításra csökkent a pályamagasság, a szonda belépett a Vénusz légterébe, két nap múlva elégett a sűrű légtérben.

A Magellan tervezésekor a mérnökök igyekeztek minél költségtakarékosabbak lenni, ezért az űrszondát szinte teljes egészében korábbi űrmissziók tartalék alkatrészeiből rakták össze. A radarantenna például a Voyager küldetésen tesztelt maradékdarab, a fedélzeti számítógép pedig a Galileo küldetés pótalkatrésze.

Magellan összeszerelése

Egy Magellan űrszonda mostantól a mi szobánkat is díszíti. Ez a kis 1:48 méretű modell Talabér Gergely precíz munkája. A kis papír alkatrészeket összeragasztva született meg a mini űrszonda. És hogy esett a választás erre az űrszondára? Kedvenc bolygóm az Esthajnal csillag, így egyértelmű volt a választás.