A Naprendszer második bolygója a Vénusz. A Föld "ikertestvérének" szokták nevezni, mivel a méreteket illetően elég hasonlóak. Ugyanakkor jobban megvizsgálva kiderül, hogy az ottani körülmények pokoliak, az egész Naprendszer szinte leghalálosabb környezeti körülményei uralkodnak itt.
Naptól mért átlagos távolsága 108 millió kilométer (2,3 fényperc), vagyis közelebb kering a Naphoz, mint a Föld (150 millió km). 12 104 kilométeres átmérőjével csak egy kicsit kisebb, mint a Föld. A Vénuszon egy év 225 földi napig tart, ami rövidebb, mint amennyi idő alatt megfordul saját tengelye körül. Egy vénuszi nap 243 földi napnak felel meg. Érdekesség, hogy a Vénusz a többi bolygóhoz képest ellentétes irányba, visszafelé forog. Több elmélet közül az egyik szerint a bolygó "fejjel lefelé" áll, mivel egy hatalmas ütközés megfordította.
Atmoszférája vastag, fullasztó, nagyrészt szén-dioxid (CO2) alkotja, ami miatt a felszíni nyomás százszorosa a Földiének. Ebben az üvegházhatásban a felszíni hőmérséklet 464℃-ra forrósodik. A légkörből kicsapódik a kénsav, savas esők jönnek létre, a felszínt mégsem érik el, addigra elpárolognak.
Van rá bizonyíték, hogy valaha a Vénusz felszínét is óceánok borították. De a felszíni vizek párologtak, a vízpára bár átengedte a napsugarakat, a hőt viszont csapdába ejtette, így a hőmérséklet egyre magasabb lett, míg végül minden víz elforrt. A vízgőzből az UV-sugárzás oxigén és hidrogén atomokat hasított, amit a napszél könnyedén elfújt. Így nem volt, ami megkösse a vulkánok szén-dioxidját, a globális felmelegedés tovább erősödött.
A
Vénuszt vastag felhőréteg borítja, a legfelsőbb rétegek káprázatosan
fényesek, a napfény mintegy 80 százalékát visszaverik. Az űrkorszak
kezdetéig így rejtve maradttak előttünk felszínének titkai, mivel a
felhőrétegen csak az űrszondáról indított rádióhullámok tudtak
áthaladni, a felszínről képet adni. Kiderült, hogy hatalmas vulkánok uralják a felszínt, és meglepően kevés a kráter. Vagyis a mostani felszín elég fiatal, amit a vulkánok formálnak. A bolygón nem találni a Földéhez hasonló tektonikus lemezeket, vagyis a bolygó nem tud "szellőzni". A felszín alatt összegíűlik a hő, a belső nyomás néhány száz millió évente túl erős lesz, mire forró láva tör a felszínre, átformálva a teljes felszínt.
Mítoszok és legendák
A görögök először azt hitték, hogy a Vénusz két külön objektum. A reggeli égen Phoszphorosznak (hajnali csillag), az estin Heszperosznak (esti csillag) hívták. Majd, mikor rájöttek, hogy egy ugyanazon bolygóról van szó, a görögök szépség és szerelem istennője után Aphroditénak nevezték el. Római megfelelője Vénusz. Ez az egyetlen bolygó, melyt nem isten, hanem istennő után neveztek el.
Hogyan találom meg?
A Vénusz a legragyogóbb bolygó az égen, este a nyugati, hajnalban a keleti égbolton jelenik meg. Megtalálásához nem kell különösebb segítség, hiszen messze fényesebb a többi bolygónál és csillagnál.
Amíg bejárja a két legnagyobb kitérése közötti utat, 5 hónap telik el, majd ez után 13 hónapnak kell eltelnie, hogy újból az esti elongációhoz érjen. Ennyi időbe telik, mire megkerüli a Napot.
Forrás
